Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1962-05-02
ez általános probléma párton belül. Azzal együtt, hogy egyetértek Deák elvtársnővel, hogy nagy a fejlődés és egészséges, az a vita és az a szellem, ami van párton belül, bizonyos kérdésekben nincs meg a teljes egység, és még alapvetőbb kérdésekben sem. Érdekes tapasztalat 1956 áta, a párt helyes politikája következtében - ez lényegesen más politika, mint 1956 előtt volt - és talán különös kimondani, a tömegek sokszor jobban megértik és egyetértenek velünk, mint sok párttag.a megrögzött nézeteivel. Nincs olyan ellenállás a pártonkivülieknél, mint egyes párttagoknál van. Az igaz, hogy a sajtóban megjelent egy-két olyan cikk, mely nagyon egyoldalúan veti fel, hogyan sértik meg a párt politikáját, a ketfrontos harcot. A mi feladataink közé tartozna az is, hogy következetesebben próbáljuk feltárni a jobbról jövő nézeteket, melyeket, ha leleplezünk, könnyebben tudunk harcolni a balos nézetekkel. Az osztályharc elméletének és gyakorlatának eltorzitása mellett, ^ a békés egymás mellett élés^ az osztályharcra is alkalmazni akarja, s ez konkréten abban nyilvánul meg, ne folytassunk ideológiai harcot a burzsoá nézetekkel szemben.-Vallásos, nacionalista, revizionista nézetek esetén is megmutatkozik finoman. A pártonkivüliek funkcióba állításánál: ez is kivákja sok elvtársnak a jogos érzékenységét, ezért veszélyes, semmiféle követelményt nem állit a pártonkivüliek elé, ezért csak az arányszámot veszik figyelembe. A párt politikája az, hogy a pártonkivüliek funkcióba kerüljenek. Természetesen ne vigyünk olyanokat, akik politikailag nem megfelelőek, nem alkalmasak erre. Szerintem az kell, hogy mi ezt jobban feltárjuk, hogy nem akármilyen pártönkivülit akarunk funkcióba állítani. Pártonkivüli kommunistákról van szó, akik alapvető kérdésekben a mi álláspontunkon vannak. Nem azt kellene nézni, azelőtt ki, milyen nézetet vallott; /nem kirívó esetekről beszélek/ az ellenforradalom előtt, hanem ki mennyire teszi magáévá a párt politikáját, s ez válasz arra is, hogy nem az az érdekes, hogyan nevelődtünk a sztálini tanításokon, hanem ki tud előbb túljutni ezen és magáévá tenni a XX., és XXII. Kongresszus vonalát, azzal egyetért-e. A KB decemberi határozata kimondja: türelmesen meg kell magyarázni mindazoknak, akik nem ébredtek még fel a XX.Kongresszus után sem, hogy értsék meg már végre - atények tükrében - miről van szó. Sokan még egész tudatosan szemben állnak. A VB állásfoglalását kérem, egyetértenek-e azzal a javaslattal, hogy a párt fegyelmi eszközét- nem tömeges pártfegyelmire gondolok, hanem bizonyos esetekje^ helyes-e a VIII.Kongresszus előtti időszakban egyes esetekben^alkalmazni. Balogh elvtárs: idősebbek problémájánál nem tudok egyetérteni azzal, hogy egyszerűen felbontjuk nemzedéki problémá/ra. A meg nem értést illetően: nagyon sok fiatallal találkoztam, akik cinikusan vetették fel a Sztálin szobor ledöntését. Mi Sztálin emlőin nőttünk fel, nem tartom helyesnek a megfog Imazást, mert mi végig mentünk pártiskolán, szemináriumokon és ne feledjük élj hogy mi marxizmusts: is tanultunk. Másrészt 1956 óta 5~6 esztendő^ eltelt, végüüs ne feledjük el, hogy a Szovjetunióban a párt döntő többségének érettségére volt szükség ahhoz, hogy a XXII.Kongresszus^ . / . 1 44 ] L ---------------------------------§ , - 11 - 6
