Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1961-12-27
* •.- 15 - é Már t o nn é elvtársnő; Pataki elvtárs javaslatával kapcsolatban; az elmúlt évben.ezeket a kérdéseket megtárgyalták az ipari tanulóintézetek. Egyébként is állandóan napirenden lévő téma és ezzel állandóan kell foglalkozniolc és foglalkoznak is. Helyes azonban az a javaslat, ho;y hozzunk létre egy, az ipari tanuló-intézetekkel foglalkozó bizottságot, - ilyen a középiskoláknál van, csak eddig még nem tudtak messzemenő segítséget nyújtani. Tavasz óta vannak a pedagógusok egységesen kézbentartva, korábban az ipari tanulóintézeteknek más instruktoruk volt, igy nem volt egységes vezetés alatt a kerületi PB részéről. Hőst már ténylegesen közösen beszéljük meg a feladatokat és problémákat, melyek aktuálisak, valamint a pártszervezetek feladatait. Ne hozzunk olyan határozatot, mely nem aktuális és nem vág bele az intézetek feladataiba. Iliből fakad, hogy az-ipari tanuló-intézeteknél ilyen nagy nehézségek vannak? Egyet lehet érteni azokkal az elvtársakkal, akik azt mondják, hogy nagyon nehéz anyag kerül be az intézetekbe. Miért nem nevelik meg ezeket a gyermekeket az általános iskolákban? 1 á"N Az általános iskolákban nem egyforma képzések vannak, a gyermekek nem egyforma képzettséggel rendelkeznek és a gyakorlat azt,bizonyltja, hogy általában a 2~es és 3-as rendű tanulok kerülnek az ipari tanuló-intézet okbe, mig a 4-es 5-ös rendű tanulók tovább mennek felsőbb iskolákba. Ezért van ilyen óriáli differenciálódás. Ez a magyarázata annak, hogy a gyermekek itt sokkal kevesebb képzettséggel birnalc itt és nem az, hogy nem megfelelő tanítás folyik. Ezért van az is, hogy itt nagyon nehezen megy az elméleti munka, mert a gyermekek nem képesek felfogni az anyagot, megérteni a tartalmát. Másik, melyet aszal lehet magyarázni, hogy a szemléletben van hiányosság és probléma, hogy ezen nehezen történik változás. Az érettségizett gyermekek probléma kerül itt elsősorban felszínre. Több érettségizett gyermekkel beszélgettem én is, s úgy nyilatkoznak: "Leérettségiztem és most mehetek ipari tanulónak", mert nem vesznek fel mindenkit főiskolára, egyetemre, annyi lehetőség nincs és nem is lenne ez a megoldás. , Felszabadulás előtt egy érettségizett ember, nagy ember volt; később /~' ez a szemlélet és még ma sem tűnt el egészében ez a szemlélet. A munkás emberekben is van olyan jellegzetes nézet: "Leérettségiztetem a gyermekemet". A gyermekek is igy gondolkodnak. Viszont nem terjedt el ennek kiegészítője az a nézet, hogy ma már a szakemberek is kulturált , ^müveit emberek kell legyenek. így az érettségi ma- holnap alapvető követelmény kell legyen még a szakma elsajátításához is. Ott van talán a nagyobb probléma, hogy ezt nem tudjuk megfelelően propagálni, sem a gyermekek, sem a szülők felé. Pataki elvtárs: nem tudok egyetérteni Márton elvtársnővel, mert a gyakorlat' ást Igaz ólja, hogy kiesik kissé az ipari tanuló—j_nt és et a látókörünkből. Nem elég ezt egy taggyűlésen megtárgyalni különösen akkor, amikor olyan kérdések vannak felszínen, hogy a gyermekek úgy vélekednek "Nem tudom mi lesz belőlem". A pedagógiai munkának minden szinten egyik legfontosabb kérő és e az iskolareform és ha valahojél igen, az ipari tanuló-intézeteknél kell ezzel foglalkozni. Azt hiszem meg kell nézni, hogyan vannak késben tartva az ipari tanuló-intézetek. . / . | |J V, ti L_____________________________________________________________________________________________ ______ _ ~ ~-------------'------------- 1
