Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.13.a/4)

1961-12-13

I A kutatóintézetekben is nagy fontossága volt a kótfrontos harc-I nak, A Központi Bizottság helyes vonalával ellentétben káros

I befolyásokat igyekeztek érvényre juttatni. Ezeket leküzdötték:

I sikerült érvényesíteni a VII, Kongresszus irányvonalát. Ez • 1~

I alól a VATUKI az egyetlen kivétel, ahol személyi és politikai

I ellentetek mutatkoznak' mind a vezetésben, mind a párttagság

j soraiban,

I Vannak olyan néózetek, - balról, hogy "a kommunistákat mellőzik"

I - másrészt - hogy " az intézetben tájkozott értelmiségiek dől-I , goznak, felesleges rájuk erőszakolni a politikai foglalkozáso| katj csoportos beszélgetéseket. Opportunista, elnéző álláspont

j érvényesül a vallásosság kérdésében is,

j A szövetségi politika alkalmazásánál találkoztunk szektás, ba[ los nézetekkel. Pl, egyesek - főként az idősebb elvtársak közül -I helytelenítették a vezetőség-választás előtt a párt önki vüliek

I véleményének kikérését a vezetőség munkádról, összdételéről.

| /Szervesióitató/ A párt szövetségi politikájának megértése, el-I fogadtatása és gyakorlatban való alkalmazása szívós, türelmes

k elvi harcot követelt meg, E kérdésben folytatott nyílt viták v

I eredményezték azt. hogy ma már - néhány elvtárs ellenállása

I ellenére is - a part .szövetségi politikát általában helyesen

I valósítják meg. Nem tesznek különbséget ■; /sem anyagi vonatlco| ■ L zásban, sem bánásmód, ^sern megiteTes tekintoLében a pártonkivüli

| ■ Óá párttag dolgozók kozott. A pártonkivüliok ■ többsége bizik a

j VÓ pártszervezetben, 'illetve a pártvezetőségben. A pártonkivüli

I kutatók közül egyre többen kérnek megbízatást a pártvezetősé

tői.

I A pártszervezetek politikai -tekintélyének további erősödését /

I bizonyos fokig ma is gátolja az, hogy egyes párttagoknál hiány-I zik a nyílt, határozott kiállás, úgy gondolják, hogy elvi en-I gedmények mellett népszerűbbek lehetnek egyes - a párttól tá~

I volálló - "szaktekintély" előtt /pl. VATUKI/.

A pártonkivüli kutatók differenciálódása, politikai-világnéze- I ti magatartása szempontjából■- az ellenforradalom előtti idők- ^

j hoz viszonyítva - fokozódott, A differenciálódásba jellemző.

hogy a túlnyomó többség a szocializmus alapvető célkitűzéseivel egyetért s azTT munkájával "bizonyít ja. A gyakorlat szakmai es társadalmi munkában való tevőleges részvétel a'-kutatók jelentős részénél világnézeti közeledést eredményez.

I Ugyanakkor még mindig ellentmondás tapasztalható a kutatók

szakmai munkában követett magatartása és a világnézeti felfogás között. Eőleg az idősebb kutatók részénél? akiknél a múlt rendszerben kialakult függőségi tudat még ma is erős. Egy részük kispolgári nézeteket vall, azonban nyíltan nem támadnak, befolyásuk szűkül.' Jelentős részük felismerte, hogy rendszerünk szilárd és azt megváltoztatna nem lehet.

A burzsoá ideológiai hatások nem mint nézetek rendszerei jelentkeznek, hanem - főként a kedvezően kiszélesedett tudományos kapcsolatok következtében - csak egyes kérdésekben mutatkoznak idealista fölfogások. /Egzisztencializmus, nacionalizmus, ob~ j ektivizmus./

A fiatalabb kutatóknál határozottabb:anérvényesül a materialista | szemlélet, ami az egyetemen kapott világnézeti nevelés követkéz! ménye. Ez a szemlélet még nem mindegyiknél tudatos, Egyeseknél

I a család és munkahely hatása, idealista megnyilvánulásokat eredménye z •

L__ __ 'All_

l ' - 2 - , ti