Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1961-11-29
__________________________________________________________________T ■> • 2 - - * Ezen helyzet kialakúlásának okát abban látjuk, hogy a szővetkezeti Ipar fejlesztése helytelen irányban Tort emu Az e gyes t.' q v eke ny seg ek ?cjlosztesenck ütómét nem hangolták 'össze az adott területen a • szövetkezetekkel szemben jelentkező igényekkel, ezáltal a gyáripari | jellegű kapacitás túlméretezetté vált, helyenként - mint pl, a * könfekeiáipárban - jelentős 'kapacitásfeleslegek keletkeztek? .•Ugyanakkor a szolgáltatási tevékenység részaránya nem fejlődött | kielégítő mértékben, jelenleg is csak lo-lJ $-át töTti ki a 'termelési értéknek-, Ez a kialakult" helyzet ellentétben áll a Pol, Biz, 1958-, decemberi - a szövetkezetek fejlesztésének irányát' megjelölő - határozatával. Az érvényben lévő gazdasági ösztönzők Jelentős fé'szé még mindig az árutermelés növelésének irányába hat* /Egyes 'iparágakban - mint pl. az építőiparban - vannak helyes kez- 1 deményezések, ahol a lakossági tervszámok túlteljesítését a vezető állású dolgozóknál külön is premizálják. E problémákkal egyidőben különösen nagy súllyal jelentkeznek a vezetés terén megmutatkozó műszaki- .gazdasági; problémák. A szövetkezetek műszaki apparátusa nem elegendő létszámú és felkészültségű, S vezetés színvonala alacsony, a fejlődéssel nem tart lépést*. Ez k a helyzet szorosan összefügg a fent-vázolt körülményekkel* Ellentmondás van az irányitó szervek mennyiségi szemlélete és az ennek alapján álló tervmetodika, valamint a párt gazdaságpolitikája végrehajtásának alapvető követelményei között. A Párt a szövetkezetektől - az állami ipar egyes szűk keresztmetszetei kiegészítése mellett - elsősorban a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítését várja* A helyzet ezzel szemben az, hogy a forint-tervek könynyöbb teljesíthetősége érdekében, a szövetkezetek tevékenysége helytelenül főleg az árutermelés irányába tolódott el. így torzül el a gyakorlatban a 'párt politikája. Mint ismeretes, a Május 1. Ruhagyár alapanyaghiány miatt negyedévenként 3 napot nem dolgozik és belkereskedelmi tervének teljesítésére nem is törekszik, mert igény nincs, a raktárak tele vannak konfekció-termékkel, ugyanakkor a szövetkezeti konfekcióipar . tervszámát az elmúlt évhez képest lo $-kal emelték ahelyett, hogy. a ruhaipari szövetkezeteket a még meglévő szabó-magánkisipar ^ visszaszorítása érdekében, a- méretes tevékenység fejlesztésére "" ösztönöznék. A kerületben pl. az összes kisiparosok 19 /445 fő/ a férfi és női szabó, létszámuk még a legutóbbi időben is nőtt* Ilyen körülmények között a szövetkezeti iparban nem lehet érvényt. . szerezni a II. ötéves terv műszaki-fejlesztési és technológia korszerűsítési feladatai végrehajtásának. Gátolja ezt a helyzetet a szövetkezetek jelenlegi elhelyezése is, A kerület árutermelő szövetkezeteinek kb. 2o a lakások céljára alkalmas "helyiségekben dolgozik. Ugyanakkor a helyiség körülmények nem adnak lehetőséget sem a szövetkezeti tulajdon megfelelő védelmére, sem a szövetkezeti dolgozók megfelelő szociális ellátottságának biztosítására, Mindezen körülmények, a szövetkezetek bizonytalan gazdasági helyzete a munkában os~ munkakörpimonyékben meglevő'' híanyosságok'"’aTapvatoe h "b'e‘f olyás'őTTak a szőve tke z e t elcH en’" f ól véé p oTItxkai^é s" ga zclas'ági" muhlcő* szrnv öháTat"UjS~ 'í art álmát, ..... A szövetkezeti ipar további fejlődésének és a jelenlegi helyzet , megszüntetésének érdekében elsőrendű feladatnak azt tartjuk, hogy az állami ipar jelcn-legi helyzetének és a lakossági szükségletek kielégítési igényeinek figyelembevételével határozzák meg - iparáganként - a szövetkezetek fejlődésének irányát és ütemét, •/* 2■ __ ______ ____I
