Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1961-11-29
, . i Vannak egyes iparágak, ahol szinte feleslegessé vált a tömeggyártás ilyen pl. a cipő és a ruhaipar, helytelen ebben a.:, irányban a további fejlődés, ilyen javaslatot tudnánk tenni. A pártszervese beknek és a szövetkezet gazdasági vez etőinek feladatul adni, hoz;y a helyes irányba igyekezzenek fejlődni az elkövetkező időben a lekor is, ha bizonyos problémát jelent ez szövotkem zeti szempontból. A bérhelyzetnél abból kell kiindulni, hogy a szövetkezeti ipar sokkal jobban el van látva szakerőkkel kerületi és országos viszonylatban is, mint az állami ipar. Kb. az állami iparban a szakmunkások és a kisegitő erők aránya 5o-7o %-hoz, a szövetkezeti vonalon pontosan a fordított a szakmunkások 7o %-a és 3o%-a a kisegitő erők. Ha az átlagkeresetet nézzük, akkor a szövetkezeti iparban sokkal jobb a kereset, most is, mikor az OKISz rendeletet végrehajtottak. Pontosan abszolút számban nem tudnám megmondani az átlagkereset különbséget a teljesítménybérben a dolgozók 0-val kapcsolatban. A fizikai dolgozók 58 %-a van teljesítmény bérben a jelentésben, r-v vázolt 16 szövetkezetben, ahol most tértek át a teljesitanénybé, rezesre. Az 5 éves tervvel kapcsolatban: vannak olyan tapasztalataink, hogy az 5 éves terv keretén belül a szolgáltatásra terelődjön a figyelem,’ Melyek a főbb termékek az állami ipar felé: nem tudnám felsorolni,5 Az állami ipar felé félkész terméket keveset gyártanak szövetkezeteink, főleg a késztermékek gyártása a jellemző - a szolgáltató tevékenységen kivül - a belkereskedelem és az export irány ba ez a fő jellemző. Milyen jellegű politikai munka folyik a pártonkivüli dolgozók között: tapasztalatunk szerint a szövetkezeti pártszervezetek mun kája főleg kampányszerű a párt önki vüliek felé,1 Pártnápok keretén belül megbeszélik a pártonkivüli dolgozókkal az egyes politikai kérdéseket. Viszont kevésbé jellemző, hogy a szövetkezetek gazdasági tevékenységével kapcsolatos munkába a pártszervezetek bevonnák ^ a pártonkivüli dolgozókat, a szövetkezeti bizottság munkája sem tölti be szerepét. Ebben a tekintetben javallatunkban arra kell törekedni, hogy a meglévő hiányosságokat ezen belül felszámolják, itt sok tennivaló van. Vértes elvtársi évről-óvre visszatérő probléma a gazdasági strukturában, hogy árutermeléssel foglalkoznak. Az irányító központjuk is egy problémát tart szem előtt, hogy gazdaságosak legyenek:és az árutermelésre állnak rá, mert itt tudnak eredményt elérni,1 Ez viszont a másik oldalról káros, mert a szolgáltatást nem tudják elvégezni, a szövetkezetek sokkal drágábban, dolgoznak, árkalkulá-' ciójuk is más, mert ők az árut kisüzemi módszerekkel állítják elő,5 A Május 1. Ruhagyárnak komoly problémái vannak, mert nincs anyaguk, ugyanakkor egyes szövetkezetek árut termelnek, ahelyett, hogy javítanának is, ha ezt végzik is, az akkor sem kielégítően teszik,1 Itt érdekellentét van.- Olyan ösztönzőkről kellene gondoskodni,ami a fennálló érdekellentéteket megoldaná, hogy álljanak a nemzetgazd asággal szöges ellentétben.1 ■ Hárs elv társ» helyesnek tartom, hogy foglalkozunk ezzel az anyaggal, jó 'áttekintést ad ez a jelentős. A szövetkezetek szolgáltató j ellegéről számos cikk jelent meg, még sem megy ez előre.5 Konkrétabban kellett volna ehhez hozzányúlni. Nincs szó itt az exportra dolgozó szövetkezetekről, mert az egy más jellegd feladat, ezek a szövetkezetek nagyon fontos szerepet töltenek be.^ I----«-----------------!---------------I--------|------Hj---gg------------------I---------------j-------------------'---T _________________________________________________________%____________________________________________/
