Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.13.a/4)

1961-11-15

' ' \ ~~—I—g----------I----------------------------—T—-< é -13-termelékenysége és igy a nemzeti jövődelem, növekedjék a felhalmo­zási és fogyasztási alap, s igy az elosztható termékek is növekvő mennyiségben és javuló minőségben álljanak a társadalom rendelke­zésére. A népgazdasági érdekek - amelyek mindig konkrét terüle­ten jelentkeznek - szorosan összefüggnek a "vállalati" és az egyé­ni érdekekkel. 2t/ Marxista értelemben objektív egyéni érdekeknek nevezzük a dol­gozó embernek, meghatározott igényeken és szűkseglVteken alapuló olyan tevékenységét, amely szolgálja egyrészrőr az egyen és család­ja boldogulását, másrészről feltételezi, hogy az e^yén céljai, tö­rekvései, főleg tevékenysége, egybeesik az egész társadalom érdeke­­it tükröző gazdaságpolitikai, kulturális/és más célkitűzésekkel, ' . elősegíti és szolgaija azok megvalósulását. Az objektív egyéni érdek a társadalmi lét, a társadalmi, gazdasági törvények' által meghatározott kategória, melynek két fő oldala van. Az egyik oldal az egyén tevékenységének céljait határoz­za meg, a másik oíciái pedig rámutat arra, hogy az egyén csak akkor érvényesítheti érdekeit, ha tevékenysége társadalmilag hasznos mun­kán alapszik és szolgálja az össztársadalmi érdekek gyakorlati meg­valósulását, E két oldal közül ha az egyik hiányzik, illetve szükséges arányul eltorzul /pl. ha csökken az életszínvonal, vagy az egyén^ a társadalom rovására nyerészkedik, stb./ akkor ez vagy az egyéni, vagy a társadalmi érdek háttérbe szorulását eredményezi, s igy a szocializmus építésének gátjává válik. /—x Az egyéni érdek tárgyalásánál szükséges kitérni arra is, hogy az objektív érdekek mellett léteznek és hatnak szubjektív, vagy vélt'érdekek is. Egy olyan társadalomban - ahol a termelőeszközök társa­dalmi tulajdonán alapuló egyenlőség megvalósult - ahol megszűnt a kizsákmányolás, de a szocialista öntudat még nem terjedt el töme­gesen, ott szükségszerűen vélt érdekek is léteznek, éppen a szoci­alista tudat hiánya miatt. Á vélt érdekek befolyásolják az emberek tevékenységét? munkáját, állásfoglalását és igen makacs tényezőként kell velük számolni a termelő tevékenység különböző területein épp­úgy, mint más helyeken. Ugyancsak különbséget kell tenni a napi és a távlati /perspektivikus/ érdekek kozott.’ Ezt a különbséget legjobban egy példán lehet érzékeltetni; - a hatalomra került munkásosztálynak segítenie kell a szocialista mezőgazdaság kialakítását anyagilag is. Ha a napi érdekek alapján szemléljük est a segítséget, akkor azt kell mondanunk, hogy oz az anyagi segítség áldozat a munkás­­osztály részéről, mert a mezőgazdasag részére juttatott anyagi esz­közöket elvben fel lehetne használni pl, a munkások fizetésének .A ________ i___/ 1% : . •,

Next

/
Thumbnails
Contents