Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.13.a/4)

1961-11-15

■-3B& »

* ' é

~ 11 ~

A társadalmi tulajdonosi tudat teljes kialakítása szenpont jóból ron elegendő, ha dolgozóink csak a műhely, vállalat keretében gondolkodnak, orro terjed ki látókörük.

Megmutatni az üzen ós az egyén helyét, szerepét a társadalom, a társadalmi termelés rendszerében, az egyén munkájának fontosságát az egész dolgozó nép•boldogulása szempontjából, pártszervezeteink legfontosabb föladata,

b./ Közösségi szemlélet.

További ideológiai-erkölcsi kérdés - amivel ugyancsak pártszervezeteinknek foglalkozni kell - a közösségi érzés, tudat kialakítása. Ennek hatása még kevésbé ráérhető fel, nint pl. a nun, kafc^yolen megszilárdításáért folytatott nevelő tevékenységünk

nyomán előbb-utőbb anyagiakban is érzékelhető eredmény, A kapitalizmus önző, csak magával törődő, szűklátókörűvé nevelt, a toké embertelen világából, a maga emelte korlátok közé szorított kisvilágába bujt ember természetes közösségi érzését kell fejlesztenünk, erősítenünk. A közösségi ember kialakitusának a legelső feltétele, hogy pártszervezeteink, a kommunisták - akik a közösség hivatott vezetői, hisz a legközösségibb emberek - nagyon sokat törődjenek a dolgozók apró-cseprő - sokszor jelentéktelennek látszó - gondjaival, bajaival, ügyeivel. Az egyéni szemléletet közösségivé nevelni eredményesen akkor tudjuk, h- mi magunk a hétköznapok eseményeiben is közösségiek vagyunk. "Mindönki törődjön mindenkivel*1 - a ni szánunkra azt jelenti, hogy elsősorban mi törődjünk a hozzánk tartozó emberekkel. Ha ezt intenzivebben, jobban tesszük, nint eddig, joggal követelhetjük, hogy azok is szivükön viseljek munkatársaik- a közösség - gonájait, akiknek mi - a pártszervezet - törődtünk az egyéni bajaival.

,

Többj nint egy évtizede épülő szocializmus már e tekintetben sokat változtatott társadalmunk gondolkodásmódján, életsze: - léletén. A ni gyárunk, a ni lakótelepünk, a mi hazánk, a mi népünk szóhasználat mar nem helyet jelent, ahol dolgozom, vagy lakon, hanem tulajdont, enyém helyett miénket, a közösségét. Mi építettük a Tiszalöki Vizierőnüvet, a ni gyermekeink járnak az egyetemekre- igy hangzik azoknak a szájából is, öleiknek talán nincs is gyermekük, vagy még nem is láttak Tiszalököt. Ezt a szemléletet kell nekünk tovább fejleszteni, s a szemléletváltozás ogyreinkább olyan hatással lösz társadalmunkra, hogy érzékelhetővé válik az eszmei nevelőnunka az anyagi termelésben is.

Mint már említettük, a szocializmus biztosítja olsőzör a történelem folyamán az egyének számára a lehetőséget képességeik teljes kibontakoztatására. E lehetőség még nem jelenti a valóságot abban az értelemben, hogy mindenki ól is vele. Felismertetni a lég hetőséget, ösztönözni a lehetőség kiashználásra, a tudás, a tanulás előnyeit az egyén és a közösség szempontjából magyarázni, ez is ideológiai nevelőmunkát követel részünkről.

I

i.{5 i