Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1961-11-15
• . i * •< ... Nőm utolsó sorban Spp 'áh azért van szükség a pi olo bár diktatúra egész korszakára,, hogy megszüntessük a régi társa halon minden maradványát - mind a gazdasági, politikai elötben, mind a tudatban, s önnek nyomán eljussunk az oszt-' lynélküli társadalomba, Ilyen körülmények között kellett megtalálni a szocializmus klasszikusainak - az objektív viszonyok követelte - elosztási viszonyokat. S ezért mondja Lenin? "Ne közvetlenül a lelkesedésre építsünk, hanem a nagy forradalom szülte lelkesedés soglbségéyel ! a személyes ér/lekelcret.személyes ^'"érdekeltsegre* a gazdasá^Voggőn-"Tolásokra támászko'dva dolgozzunk. . . másképpen nem érkezük el a kommunizmushoz, másképp nem tudjuk eXvoz'etni*~aIcomm-jjiiziríüslioz az emberek tízmillióit", A termelőerők fejlettségi színvonalút nem haladhatják meg az elosztási viszonyok, A termelőerők mai színvonalán az el- i ' osztás csak a végzett munka alapján történhet és nem szükséglet.;’;: szorintTTTvégzett munka alapján történő elosztás; "mindenki munkája szerint" elv az egyének legteljesebb anyagi érdekeltségével egyenlő. Az anyagi érdekeltség elve alkalmazásának célúja és egyben követelménye, hogy a munkás személyében is és a termelő egységek közvetlenül is, érdekelve legyenek munkájuk eredményességében^ az ^‘“társadalom termelésének növelésében, fejlesztésében ős erősítésében. A dolgozók anyagi érdekei /itt csak o vonatkozásban beszélünk/ és a társadalom - a népgazdaság - anyagi érdekei elméletileg alapvetően egybeesnek-, 3:1'az elméleti megegyezést keli a gyakorlatban realizálni és ennek elsődleges /nem kizárólagos/ .eszköze az anyagi ér de ke 1 tsó g b 1 z t o si~t ás a ,,'Mas oldalról megközelítve ugyanőzu a" leérjes£T“ázf á münfáálT“ismeri el a társadalom a maga számára hasznosnak - s azt az elismerést anyagiakban fejezi ki amelyik a társadalom érdekeit szolgálja, A szocializmus építésének egész korszaka folyamán a pú-. u és a szocialista állóm egyik legfontosabb feladata; az anyagi érdekeltség elvének, az anyagi ösztönzés legeredményesebb módszerének kimunkálása és bevezetése. A népgazdaság f o ,1 lő dó se állandóan uj és uj helyzeteket; teremt, s ez követeli- meg, hogy á hepgá'zd'áság elsődleges’'’ • ÍrueláeineH "figye].ciháivétéleve'i" állan'öcári f qjlos^zuk“és áz ”adott ilelyzotEöz “aljcáíiimzzükr mert "a \ioT“fc.ídplgoz:ötV 'ony7.igí “ösztönzés’ Ts'TIzá tosítek árra',' 'hogy *az egyénok, "cs^por^T^eveJÍHiysé’ge"a társadalom szamara á leghasznosabb tevékenységgé véljék, Mindezekből következik, hogy az anyrgl érdekelt ség,elvj • nők biztosítósa, áz*‘anyngí_ösztönzés i álkalniazasa"~á ‘szÖciálizműs~" egész korszakában nem‘szüks'eg'es főssz/~nem IcoimpromTsszum7 hanem z egyetleirTehetieges'eÍv~"ámölyneic“alapján”a' ‘szociáli’zinust ’opiteni Tenet."” ........"* A tömegek - Írja Lenin - mindig aszerint cselekszenek - tehát az egyén is - ahogyan érdekeiket az adott helyzetben értelmezik, Éppen az a feladat, hogy a tömegek anyagi cselekvését anyagi eszközökkel, a tömegek valóságos anyagi érdekeinek szolgálatába állítsuk. ””..." ....... ./. —.-----------------------------------------------------——-—~---------------- 11 t—
