Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.13.a/4)

1961-11-15

- 5 - 1 most a veszteségidő tanulmányozások felszínre hoztak, hanem arról, hogy az ossz.ledolgozott munkaórákhoz viszonyítva lo °/>-ob létszám kieséssel kell számolni, mely különböző tényezőkből - betegség, stb. - adódik. Ez jelentkezik kerületi szinten 14.5 ban. Mennyiben hibásak a vállalatok ebben? A kieső időt minden esetben, vagy legalábbis zömmel, túlórával pótolják. Sorozatosan említjük a munkaszervezés fogyatékosságait, igy ebben az anyagban is. Ez olyan kérdés, melyről továbbra is beszélnünk kell. Ez olyan terület, ahol viszonylag kevésbé tudjuk megmondani, mit kell tenni, hogy mint szemléletet átültessük a politikai- és gazdasági vezetésbe a munka szervezettségére vonatkozó erőfeszí­téseket. E területen nem bocsájtkoztunk részletesen bele, de szó volt már róla, hogy ezen a területen vannak komoly eredmények és a kerület jónéhány üzemében léptünk előre, csak még lassan. A termelés növekedése abban rejlik, hogy a vállalatok igen komoly ^ beruházásokat kapnak és a korszerű beruházás belépése eredményt jelent, de van olyan is hogy létszámot helyettesítenek vele a 1 vállalatok és ez látszólagos eredmény, vagyis az eredmény ugyan szép, de nem látják mi van mögötte. Természetesen mindez nem vonatkoztatható minden vállalatra. Ebből levonhatjuk azt, hogy a termelékenység jobbátételére kell a fő súlyt helyezni a követ­kezőkben. Ez sajnos országos probléma. Ganz-Mávag 5o m/Pt-os selojt kárt a mérlegbeszámolóból ás a vállalat illetékeseinek tájékoztatásából vettük. Ez messze felette van az országos átlagnak, mert a megtűrt 8-lo i» között mozog, s igy a vállalatnál e tekintetben nagyon súlyos a helyzet. Ami a kezdeti eredményeket illeti, azt jelenti, hogy az egész vállalat önköltsége szempontjából ez kezdeti erodményt jelent, de pozitiven értékelhető. Túlóra felhasználás tekintetében, ha az I-III.n.év tapasztalatait vizsgáljuk, úgy értékelhetjük, hogy javuló tendencia mutatkozik és a III.n.év során már jól rámentünk és igy az már lényegesen jobb képet mutat a korábbiaknál. A vállalatok sokat tettek azért, hogy a tulórafelhasználást csökkentsék és ha ez továbbra is igy megy oda vezethet, hogy ezt a szintet tovább tartjuk, sőt javít­juk és nagyobb probléma nem lehet. Tehetnek-e erről a vállalatok? Ezt vállalat ónként kell eldönteni. A többsége tehet róla, mert a termelés területén mutatkozó prob­lémák teszik szükségessé és olyan problémák, mint pl. a Ganz-Mávag Vagongyáregységében, ahol létszám hiány mutatkozik és ahelyett, hogy a létszámot feltöltenék, inkább túlórával oldják meg. Ezt mi szóvá tettük ott az elvtársaknak. Nyilván belső szervezettség­gel ezt pótolni lehet, de ezt mi kívülről megmondani nem tudjuk. Helyes elmondani értékelésként azt, hogy a felsőszintű gazdasági vezetésnél ma már jónéhány területen nem jelentkeznek komolyabb problémák. Az elvtársak világosan látják úgy a Pol.Biz. határoza­tából rájuk háruló feladatokat, mint a II, 5 éves terv szempont­jából előttük álló feladatokat. Hiányosság mutatkozik azonban a középszintű gazdasági vezetésnél, úgy a szemlélet, mint a hozzá­állás terén. Ezen a területen kellene előbbre lépni. A BPVB IKO- értekezletén felvetettem, egyetértenek vele az elvtársak és meg­ígérték, hogy rövidesen lesz a középszintű gazdasági vezetők részére is aktíva, ahol ezeket a kérdéseket közösen megbeszéljük. . / .---- -------------------- —---------------------■-----------—*---■w-------------------------------— --------------- " — I f I % j

Next

/
Thumbnails
Contents