Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1960-01-13
.. u ' r *- 6 -foglalkozik, csak kereskedéssel. Ez egy kalapos. A kalaptompokat megveszi a Sapka-Kalap KTSz-től, egy kicsit megformálja, ráaggat valamit és 150-200%-os haszonnal eladja. Ez annyit keres, hogy a portál helyrehozását már kifizette kp., ami 60 ezer Ft. Na mos ehhez nem lehet hozzányúlni a törvény értelmében öt évig? Szerintem erre nincs szükségünk. Egy másik példa: a szabók megvásárolják az állami ipar által készített félkész ruhákat, összevarják és szintén nagy nyereséggel eladják, mondva, hogy már valaki megrendelte, de nem tudta kifizetni. Azt hiszem, hogy az államnak nem ilyen kisiparosokra van szüksége. Azt, hogy a kerület lakosságának mire van legjobban szüksége, legjobban a körzeti pártszervezetek, titkárok tudják a legjobban megmondani. Amikor mi a szolgáltatást akarjuk javitani, elsősorban rájuk kell támaszkodnunk. (~-i Borovitz elytárs: Ahogy az anyagból tájékozódtam, a gazdasági munkán kívül külön nehézségeket okoz a pártszervezeteknek a politikai munka vitele. Ennek ellenére az anyag nem foglalkozik egy olyan erővel, mint a fiatalság. Szeretném javasolni, hogy a határozati javaslatokban foglaljunk állást, hogy a pánttitkárokat és a KISz-titkárokat hivjuk össze és legyen valaki felelős, aki a fiatalokkal foglalkozik. Véleményemszérint helyes? ha a KIfíz-szervezetek először a KTSzben csak kulturális munkával foglalkoztatnak, mert a tapasztalatok azt mutatják, ho^y a kulturális tevékenység jobban összefogja a fiatalokat. Ha már összeszoktak, akkor lehet velük mit kezdeni. Ebben segitsenelc a helyi pártszervezetek és ebben segiteni fog a kerületi KISz Bizottság is. összefoglaló: Bakó elvtársnő: Azt gondolom, hogy a jelentést elfogadhatjuk, ez egy elég jó jelentés, jó képet ad a kerület ktsz-eiről. Azt hiszem, hogy 1957-óta mióta a Politikai Bizottság a szövetkezeti iparral kapcsolatos határozatát meghozta, van javulás, határozottan. Bármennyire probléma a fizetések kérdése, de orezágos szempontból nézve nagyon helyes, hogy életre hivták a rendeletet. Az aránytalanságok miatt igen sokszor komoly helyzetek álltak elő. Emlékezhetünk arra is, hogy az első nyereségrészesedés kifizetésénél mennyivel többet kaptak a ktsz dolgozok, mint az állami iparban, a nagyüzemekben. Úgy gondolom, hogy az egészet nézve a bérkorrekció helyére billentette az arányt. A javuláshoz tartozik az, hogy a felesleges szövetkezetek száma fck nem szaporodott, hanem csökkent. Pl. az Erjedésipari Vállalat egyedáro'n előállított eszenciákat és alacsonyabb, jóval alacsonyabb áron hozta forgalomba, mint egy-két ktsz, aki ezzel foglalkozott. Ezek is fölösleges szövetkezetek voltak, mivel a fenti | I
