Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.13.a/4)

1960-05-04

M «- ö - • jelent, hogy lényegesen magas a tulóradija, a másik pedig az, ángy a jó szakmunkások munkaerejét kiaknázzák évközben és nem lesz energia megfelelően az év végére. Továbbá, tehát nem a műszaki fejlesztés ma még az első kérdés az üzemekben. Túlóra kérdésben lent van a baj, fent nincs, mert ott határozott intézkedések történnek. Hiányolom, hogy nincs meg az 1 nap, egy főre eső termelési érték. Mindkettőben van hiba, de egy nyelven kell beszélnünk és egyenlő­re országosan ez a termelés mértékegysége. A brigádverseny nagyon jél bevált versenyforma, ezt kell most nekünk még jobban szélesíteni a dolgozók között. 66-75 io kérdése: úgy néz ki, hogy 5o ot hoztunk az I .negyedévben és 66-75 /o— ot kivánunk elérni, ami annyit jelent, hogy a differen­­citá a következőkben be kell hozni az I.negyedévre is. Hz nagyon sok lenne, inkább egy középarányt: 66 $-ot javasolnák. Bakó elvtársnő: azért nincs az anyag felett nagyobb vita, mert világosan megmutatja a jelenlegi helyzetet és választ ad a leg­­fontosabb kérdésekre. Teljesen igazuk van azoknak az elvtársaknak, 1 hogy lényegében meg lehetünk elégedve a kerület I.negyedévi terme­lési eredményeivel, inkább a termelékenység és önköltség csökken­tésben vagyunk elmaradva, k tervteljesités lol.5 a/° és itt az I. negyedévről van szé - sok első negyedév volt már, amikor nem volt ilyen eredmény. Ezzel azt kell látnunk, hogy nagyot léptünk előre. Az idei tervek határozottan feszitettebb tervek, mint a tavalyiak voltak. Munkaversennyel kapcsolatban: helyes ha a brigádokra helyezzük a súlyt, jórészben a szocialista brigádokra, bár nemcsak azokra. Itt tudjuk legjobban megfogni és lerméni a munkaverseny eredményeit. Az értékelések nagyon jók az egyes brigádok, az egyes üzemegységek között, bár itt kérdéses, hogy megvan-e a közös alap. Nem látni világosan, hogy mennyire dominál a műszaki fejlesztés, s a minőség melyre nagy súlyt helyezünk. Azt hiszem ezekből adód­nak is bizonyos feladatok. Nekünk világosabban kell látni az ez évi tervek tükrében: a termelékenység, önköltség és a munkaverseny­ző ben mennyit dominál a műszaki fejlesztés, melynek fokozására kell törekedni. Elég nagy vita volt a túlóra kérdés körül és jó volt, mert amit az elvtársak elmondtak, sok mindenre fényt derítettek. Különben, helytelen mindig beszólni róla és nincs semmi változás. A felsőbb szervekkel foglalkozni kellene vele olyan irányban, hogy nem min­denütt egyöntetűen viszik az ellene való harcot. A dolgozók azért vállalják szivesen, mert elég jelentős zsebpénzt jelent számukra, viszont ezzel a dolgozó munkaereje ki van zsákmányolva és ez nemzetgazdasági szempontból sem jé, mert legtöbb esetben a szak­munkások túlóráznak. Az exportlemaradás döntően a külkereskedelem hibája és nemcsak az üzemek tehetnek róla. E kérdés megoldása nem a kér. PB feladata, hanem a Budapesti Pártbizottságé. Nagyon jónak tartom azt, hogyha a Ganz-Mávagről beszélünk, ne általánosítsunk. Ott a diesel-kérdésben vannak bajok, ezzel szem­ben a többi üzemegység jól dolgozik, teljesiti, sőt tűitőljeaiti tervét és megállják helyüket a termelést erületén minden vonatko­zásban. Ugyanakkor a diesel-probléma, nem csak gjári probléma: nem a dolgozók tehetnek arról, hogy ezen téren úgy állunk, ahogyan állunk. Helyes az a javaslat, hogy a negyedéves tervek tárgyalásánál néhány üzem igazgatóját is hivjuk meg, hogy ők itt hallják: hogyan 3egitik, vagy hátráltatják a kerületi eredményeket. Az egy fő egy napra eső termelési értéket tartsuk mi is, mert a • / • ...... ............ ........ ..... ...... . I I

Next

/
Thumbnails
Contents