Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1960-02-10
, ■ TM- 12 -Sietés kérdése: nagyon egyetértek azzal, arait Venéczi elvtárs mondott. Én a SZU-ban tanultam és még ott is tapasztaltuk azt, hogy pl. Husvétkor milyen sokan mentek a sonkát megszenteltetni, de nem azért, mert vallásosak voltak, hanem mert egy hagyományos népszokás. Mi azt tervezzük, hogy ez év májusában - ezt az anyagot is felhasználva - megvitatjuk; mi a teendőnk ezen a területen az úttörők, iskolások és munkásifjuság felé. Baké elvtársnő: azt gondolom ez a jelentés, mely itt a klerikális reakció es a vallásos világnézet elleni harc kérdéseivel foglalkozik azért egy nagyon nagy lépést jelent előre. ’ indeddiginéi nagyobb, átfogóbb képet ad a jelentés. Még a legutolsó jelentés alkalmával nem tudtuk meghatározni, hogy a kerületi lakosságnak mely része az és milyen arányban jár templomba, él hitéletet. Szerintem láthatók a kezdeti eredmények ennél a munkánál - ezzel nem azt mondom, hogy nagy, vagy kicsi eredmények vannak - és még elég nagy feladatok állnak előttünk. Nem is lehet másként, mert 1 ilyen tervszerűen ezzel a kérdéssel nem foglalkoztunk. Ezek a kezdeti eredmények megmutatkoznak a párttagságnál, amennyiben egyáltalán előre vittük ezt a kérdést, mivel egy hosszú ideig, mint egy tabut, úgy kezeltük mondva; egy kényes kérdés, de most nyiltan felvetettük, hogy melyek a követelmények egy párttagnál ezzel kapcsolatban. Két taggyűlésen is kitárgyaltuk és egy sor ember fejében világosabbá vált e kérdés jelentősége és mi is világosabban látjuk, hogy még milyen problémák, nehézségek vannak egy sor ember fejében ma is. Értünk el eredményeket az előadások megtartása terén. Mikor az ellenforradalom után ilyen vonatkozásban beszéltünk a TIT-tel, nem is akarták vállalni, hogy tartanak előadást, de ma már vannak ilyen előadóik. Mi is megpróbálunk ilyen előadókat beállítani. Előre mentünk a szertartások terén is, ha egy kicsit ügyetlenül, botladozva is. Nem olyan egyszerű dolog ez, s az egyház sem 15 év alatt harcolta ki, hanem évezredes hagyományai vannak és azért sem könnyű szembeállítani valamit velük, mert egészen mély érzelmeket érint. Mégis sorra azt tapasztaljuk, hogy sok helyen kérik fel az elvtársakat, a titkár elvtár3akat, hogy tartsanak beszédet: több közülök igen nehéz helyzetben van, mert nem elég rutinirozott beszédű, de azért vállalják, szivesen csinálják. Különben pedig pl: egy-egy temetés alkalmával vannak vallásos hozzátartozók is és ilyen temetés során egész morgás hallható "mint egy pogányt, úgytemetik el", stb. Ezeken tovább kell javitani, szélesíteni. Ha nekünk jó anyakönyvvezetőnk lesz, az esketé3eknél is komoly minőségi változás lesz. Jelentéssel kapcsolatban az a véleményem: hiányosság az, hogy főleg azzal foglalkozik, a párttagokkal kapcsolatban mi a helyzet és nem eléggé munkálták ki az egész anyagot, a kerületben lakó vallásos emberekkel kapcsolatosan mégis milyen eszközökkel lehetne foglalkozni. A jelentésből is az derül ki, hogy nagyobb az egyház befolyása a lakosságra, mint azt gondoltuk. Kerületünkben különösen a körút és azon túli rész vallásos fészek volt és jelenleg is az. Másik, véleményem szerint a párttagság egy részénél - néhány kérdésben - határozottan zavarok vannak. Morcra állítani, hogy a tagság óriási többsége egyáltalán nem törődik a vallással, túl van ezen a kérdésen, nem jelent számára problémát, de más dolog az, hogy otthon hogyan harcol; nem mindig célravezető erőszakkal akarja megoldani e kérdést - pl: leveteti a szentképeket a falról, stb. - de ettől a felesége még elviheti gyermekét a templomba, tehát a lényegesebb, a gyermeknevelés problémája I nem nyer megoldást. / . / . w* |' .. ..■ ’ ------------------------------------------------------------------------- --- -- - ...... — - ■ —— — ■ — T~ I ______________________________________________________________________________________________________________________________
