Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1960-02-10
Kurucz elvtárs: tudomásom szerint Bölcsföldi-vei kapcsolatban az egyházügyi hatóságok felé ment javaslat a leváltására. Ilyen vonatkozásban kerületünkben is volt már leváltás, illetve elhelyezés. Nincs akadálya a konkrét tények elterjesztésének a kívülállók között, de ennek a megfelelő módszerét kell megtalálni. Ezt elsősorban a körzeteknek kell végrehajtani. Mi beszéltünk a Budapesti PB Ágit. prop. Osztályával és az a vélemény, hogy konkrét esetekben és úgy, hogy ne derüljön ki, hogy a pártszervezettől indul ki, hanem olyan "fülbesúgás" alapján kell kihozni a különböző helytelen dolgokat, mint pl. perselypénz felhasználása, nőzés, italozás, stb. Más kerületek bátrabban nyúltak ehhez a kérdéshez, mi ebben egy kicsit lemaradtunk. Abban is előbbre járnak más kerületekben, hogy a hittanra beiratkozott gyermekek szüleinek nevét kiadták a területi pártcsoportoknak és azok foglalkoztak a szülőkkel, s ilyen vonatkozásban legtöbb esetben eredményt értek el. A lakóterületi pártcsoportok elsősorban a szimpatizáns szülők felé kell, hogy forduljanak. Nem szerepel az anyagban az, hogy a papokkal hogyan kivánunk foglalkozni, erre még nincs is kidolgozott terv. Amennyiben a VB ezt javasolja, úgy a kerületi Tanáccsal közösen készíthetünk tervezetet. A Tanács anyagában szerepel az, hogy a papok felkeresik a Tanácsot, ott elbeszélgetnek velük, de abban sem szerepel az, hogy a jövőben konkrétan hogyan kívánnak foglalkozni velük. Ez pedig annál inkább is fontos lenne, mert kerületünkben az u.n. békepapokra sem számíthatunk ilyen szempontból, nem elég aktivak. Egyetértek azzal, amit Bakó elvtársnő mondott és ennek alapján kiegészítenénk az anyagot azzal, hogy a KISZ., Hazafias Népfront és Nőszövetség vonalán szervezünk ateista tudományos előadásokat. Nem akarunk egyszerre sokat markolni, igy ezek lennének a kezdeti lépések, elsősorban a szervezettebb helyeken, ahol jobbah tudunk ezzel foglalkozni és utána kiterjesztenénk a tömegszervezetekre is. Tudomásom szerint az egyházak kapnak állami támogatást; úgy tudom bizonyos támogatást kapnak a parókiák helyrehozatalára, de ezen túl komoly gyűjtéseket szerveznek és a lakosságtól kapnak is nem kis mennyiségben pénzösszegeket. A szertartásokra vonatkozóan tudtunk volna több anyagot hozni, de a terjedelme miatt nem lehetett bőviteni. Ezért vettük be azt, hogy a Tanács a Nőtanáccsal közösen kidolgoz egy tervet errevonatkozóan. A kezdeti lépések megtörténtek, de ez nemcsak kerületi, hanem budapesti probléma. Pl. esküvőknél hiányzik a megfelelő terem és dekoráció, az anyakönyvezető nem egészében megfelelő, de ha jó lenne is, szükséges lenne mellé egy-két segédanyakönyvvezető, aki szintén eskettetne s megfelelően tudnának beszélni, a temetéseknél is hiányzik a jó szónok, Vannak olyan vélemények is, mint pl. a Ganz-Mávagban^nem egy egyszerű fizikai dolgozó azt mondta, hogy ők bár nem vallásosak, de ezt az alkalmat nem mulasztják el, hogy templomban is megesküdjenek, mivel az egy életre kiható emlék: a pompa, a csillogás; mirtuszkoszoru, fehérruha, fátyol, zene, hangzatos szavak, kiséret, stb. A hit-életet élők felmérése a legnehezebb. Más kerületek még a legóvatosabb számokat sem mutatják ki ilyen vonatkozásban. Jelenlegi megállapítások szerint kerületünk lakosságának egyharmada él aktív hitéletet, de ezzel mi nem vagyunk megelégedve, ezért ezt a felmérési munkát tovább kell vinni. Mindenesetre már ez is egy előre lépés. Válasz: . / . «§