Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1959-05-19
I 4» ' --T/ I ü ) Az üzemi demokráciával kapcsolatos kérdések a jelentésben nem kaptak kellő helyet - pl. az ÜT munkája. Tudjuk és hallgatólagosan tudomásul vesszük, hogy az ÜT-k a haldoklás stádiumába léptek. A különböző szervek között ez 1956-ban szükséges .forma volt, de az a vélemény, hogy ma már túlélte magát és feleslegessé vált. Nem tudunk velük eredményeket elérni: a termelési tanácskozások erősítése, a munkások aktivitása, fokozása terén. Ezért ismét kellene foglalkozni azzal, hogyan tudnánk a termiés, a munkaverseny, - a dolgozóknak az üzem életébe való bevonása szempontjából jobb eredményeket felmutatni, hogyan tudnánk a meglévőt tovább 'erősiteni. Vagy, egyes helyeken a dolgozók őket érintő rendelkezésekről csak utólag szereznek tudomást, mely annak a jele, mely mind gyakrabban felbukkan, hogy a dolgozók megkérdezése nélkül lehet fontos kérdéseket elintézni, rendeleteket hozni és utána valahogyan "kieviekélni" a dolgokból. Pl. megtörtént az, hogy a dolgozók előzetes tájékoztatása és véleményük kikérése nélkül felemelték az uszodák és strandfürdők árát loo $-kal. Lehetséges, hogy ez indokolt, de maga ahogyan ezt csinálták helytelen. Fel kelt 1 vetni azt is hogy ismét kevesebbet járnak le a munkások közé, kevés:bé foglalkoznak velük, éppen ezért a megállapít ás elhamarkodott. . ^ " Én különösen az ÜT és a szakszervezet aktivizálására hivnám fel a figyelmet, mert ez a láncszem, melyen keresztül mi alaposan tudunk segíteni az üzemi helyzeten. A pártszervezetek aktivitása terén is tovább kell fokozni a VE, az alsóbb pártvezetőségek nevelő, aktivizáld szerepét. Hiba, hogy sok esetben még ma sem állunk a kényes vitára okot adó kérdésekben úgy, mint ahogyan ez egy kommunista részéről szükséges lenne. Kovács elvtárs: /Főv.Tanács/ hu képet tükröz a jelentés, azonban a szemléletben van néhány olyan probléma, mellyel szeretnék foglalkozni. Egyik a sokat vitatott lakáskérdés, ami még hosszú idei^ probléma lesz Magyarországon. Egy rendxlet-tervezet van születőben, mely az igényeket fogja felmérni és lehetőség szerint orvosolja is a problémákat. Milyen intézkedések vannak jelenleg: normalizálják a lakásigényeket; • kinek milyen nr szerinti lakás jár és aki annál nagyobban lakik, az elég magas pótdijat fog fizetni /pl. 4- személynek jár kétszobás v,/ lakás és ha 3 személy lakik benne, akkor plusz 12o Ft. pótdijat fizet. Azt is megállapítják, hogy egy-egy albérleti szobáért mennyit kell fizetni. így a lakáskérdés rendezésében döntő javulás várható. Az anyagban szó van arról, hogy a közlekedés területén sem jé minden tekinterben a vezetés. A tegnapi napon egy kissé utána néztem a dolgoknak és azt tapasztaltam, hogy pl 14-16 órát is dolgoznak a közlekedési alkalmazottak, ami arra vezethető vissza, hogy _ nemigen mennek erre a pályára. Le arra is, hogy az idén az j/4 évben lo millióval több utast szállítottak, mint az elvűit év első ti, évében. Jelentős mértékben bővült a jármüvek száma és a zsúfoltság mégsem enyhült. Ennek további emelkedését valamiféle tarifa-rendezéssel lehetne elejét venni. Vagy, 26 milliót fizettünk rá évente a fürdőkre, vagyis ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az"ózdi vasmunkás"fizeti meg a könnyűipar ilyen kilengéseit. A rendelkezést inkább^ugy kellett volna^végrehajtani, hogy 3 érára korlátozzák a fürdők használati idejét és ezzel napi h'romfordulés idővel megfelelően redukálhatták volna azok igénybevételét és a költségeket is rendezték volna vele. Mindettől függetlenül, nem megengedhető az, hogy a nehéziparon tartsuk fenn a könnyűipar termékeit. . / . _____________r* ^ 1 te* • •
