Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1959-02-11
sem csinálunk, másrészt ugyanazon elveket kell megvalósítani^ ami egyébként meggondolt és helyes. Mégis hogyan dolgozzon a pártszervezet? E két szerv pártszervezetének munkája azonos annyiban, hogy mindkettőnél kommunista vezetés van, bár nálunk jelentős számban pártonkivüli is van. Legfontosabb szempontok: a munkához segités, közvetlen segítség nyújtás, a munka megszervezése, erkölcsi normák javítása, a kommunista nevelés érvényesítése. Nálunk általában évente egy taggyűlésen a munkával foglalkozunk, nagy figyelmet fordítanak a különböző müsorszámokra és elmondják mi volt benne a jó, vagy a rossz és ki a felelős érte. Nálunk sok esetben megbírálták a vezetőket, ami először nem tetszett, később pedig már javította a munkát. Mi pártonkivülieket is meghívunk az ilyen taggyűlésekre, ami sokat hozzásegít a széleskörű vita kialakításához. Többször előfordul nálunk is, hogy felvetik: nem fogadták el a véleményét, de nem ismeri el, hegy nem lehet elfogadni és ezek személyi problémákat okoznak. A kapcsolatok kialakításáért nem a pártszervezet vezetősége, hanem maga a szerkesztő bizottság a felelős. Ugyanakkor meg kell emliteni véleményünket a pórtalapszervezet ilyenirányú hiányosságairól is. Mi úgy tekintünk a Népszabadságra, mint egy idősebb testvérre, elvtársra, mert tudjuk, hegy.ott elvtársak dolgoznak és ebből anyagét toeritünk, bár tudjuk, hegy nincsenek áthághatatlan falak és sok rossz doleg eda is behatolt. Bár tudjuk, hegy sok esetben a haveri kapcsolatok sokkal erősebbek, mint a pártkapcsolatok és ez egy nagyon nehéz, bonyolult doleg, de olyan politikai fokra kell nevelni az embereket, hogy ne tussolja el a másik hibáját, még a sajátját sem. Az újságíróknál legnagyobb probléma az anyagiasság és a nagyképűsködés. Ez nálunk is meg van, vagyis minden kérdésben saját magát a legfelsőbb munkásmozgalmi vezetők fölé emeli. Másik probléma a folyosó politika létezése, amit lassan sikerül csökkenteni. Mi zárt taggyűléseken vitatkoztunk dolgokon azért, hogy később ne a folyósokon vitatkozzanak a kommunisták. Vannak dolgok, melyeket be lehet vinni taggyűlésre és ott levezetni, de mindent nem, mert pl. egyik- másik elmondja, neki ez a véleménye egyikmásik vezetőről, de nem vetheti fel nyiltan, mert ellentétben áll a párt nézeteivel, politikájával. Felmerült a függetlenités kérdése ,és ennek én is ellene vagyok. Inkább az apparátuson belül kell növelni eggyel azok számát, akik az értelmiségi pártszervezetekkel foglalkoznak. Az önzés kérdésében sokkal határozottabban kellene állást foglalnunk. mert ha megengedjük, hogy erre a területre is betörjön, akkor hiába küzdenek ellene másutt az emberek. Csont elvtárs: Mester elvtársnő véleménye a mi hangunk. A NépszabadSágnál Í2o párttag van és ezek közül oktatásban részt vesz 7* fő. Itt arról van szó, hagy az újságírók, akik tapinthatóvá teszik az ideológiát, az elvi kérdéseket a sajtóban és több száz. ezer ember olvassa a politikai napi anyagot, igy viszonyulnak ők az oktatáshoz. A pártszervezet szerepe: munkájuk nehezebben érvényesül, mert lazább szervezet mint az üzemekben, tekintve, hogy közvetlenül a Központi Bizottsághoz tartozik a szerkesztőség. Mégis itt is le lehet mérni a munkát azon keresztül, hogy hányán olvassák és hogyan reagálnak a Népszabadság cikkeire. Szerintem a pártszervezetnek komoly lehetőségei vannak ilyen vonatkozásban is, csak bátrabban kell hozzányúlnia a kérdésekhez. Káder szempontból érdemes lenne megnézni az üzemi sajtók vonalát, onnan megfelelő ./. ,/s ~ ^ " ----” ------T—i-V* •
