Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1959-08-12
fi Vitat Rachfát elvtársi az anyag értékelésével egyetértek. Sok szó esett , arról, hogy a kerület le van maradva, és ez a volumen teljesítésénél behozható-e, tekintve, hogy a Ganz-MÁVAG a kerületben jelentős termelési mennyiséget jelent,és * nálunk is van lemaradás. Az a véleményem, hogy év végeis a volumenben elérjük aKB által előirt mennyiséget, ügy látjuk, hogy a harmadik negyedévben a Motorgyártásnál elérjük, hogy a szintet tultejesitae. Részben a bentlévő félkészáruk is az év végéig mint készáruk hagyják el agyárat. Ez is komolyan beleszámít majd az eredményben. Tehát véleményem szerint volumenben a lemaradsá behozhatü. Nálunk az önköltség kérdése arázós probléma. Meghatározták az önköltségi tervet. Ez a tavaliy bázishoz képes jobb. Ezt ázt is jelenti, hogy figyelembe vették a vállalat pénzügyi helyzetét. Ennek ellenére azt kell mondanom, hogy nem tudjuk mit lehet elérni az önköltségi tervben. Most vannak olyan problémák is, hogy az alkatrészek felkészülékezése is újabb millió Ptóokat jelent, sőt _ még a korábbi* készülékezéseket is most számolják el. Ez együttesen , ^ 180 millió Ft, ebbe jön még az egyiptomi és a jugoszláv motorvonatok javitása. Most tárgyalás Űolyt aminisztérlummal, hogy ebből mennyit vállala magára a KGM és mennyit kell lenyelni a vállalatnak. Tehát erről még nem tudunk előre beszélni, hogy a Garoz-ltÁVAG-ban ac önköltség hogyan fog alakulni. Az a véleményem, hogy a jelenlegi helyzetben a munkaverseny a dolgozók körében visszhangra talált, a versenyszellem adolgozók körében megvan. A probléma a következő egyrészt a vállalat részéről, nálunk a munkaverseny nincs lebontva a gyáregységekre és ennek következménye, hogy nem rendszeres. Ami még itt problémaként jelentkezik az általában az, hlgy az értékelésnél vannak jelentős hibák. Egyes területeken negyedévenként értékelik, máshol havonként, megint más területeken dekádonként. Ezt egészében a tervfőo. csinálja jól-rosszul. Nincs sző ebben az anyagban a szakszervezetek munkájából. A munka^ versen yazervezésében véleményem szerint a szakszervezet nem töltötte be kellőképpen a feladatát. Itt a mároiusi határozatara való mozgósításról van azó, amiből a szák szervezet szépen kibújt. Az üzemi tan ás sok szintén kibújtak a munka alól. Valahogy úgy néz ki, hogy a szakszervezet és az üzemi tanács axk csak bérkérédésekbe, szociális juttatásokba folyik bele. Ezt a kérdést meg kell tárgyalnunk. Ezt a hiányosságot abban látom, hogy a szakszervezeti appatáruson belül ez a feladat leszűkül egy-két ember feladatává. A másik probléma az, hlgy a szakszervezeti bizalmi hállózat rendkívül gyenge és azt hiszem, hogy akövetkező láncszem a szakszervezeti bizalmik megerősítése. A szakszervezeti munkábanis az a jellemző mint az üzemi tanácsoknál, ők is inkább érdekvédelmi és szooiálls kérdésekkel szerenek foglalkozni, mint a munkaversennyel. Szabó elvtársi a szakszervezet felső vezetésétől sem kapnak irányítást a bizalmiak ezzel kapcsolatban. Olyan kérdésekbe belyfolynak, hogy kik kapjanak kiváló dolgozók kitüntetést, kik kapjanak munkaruhát, de a termeléssel kapcsolatos dolgokat általában 5 perc alatt elintézik. Kovács elvtárs: az anyagot az elmúlt idők jelentéséhez képest nagyon jónak találom. Ha hibát keresünk benne, az csak az lehet, hogy ne* eléggé éles a tennivalók megvilágitásónál. Nem eléggé élesen mutat rá a következő félév feladataira. A termelés c. fejezetnél azt kel világosan látni, hogy különvéle vállaltoknak különféle érdekeik vannak. Vglószinü mindegyiknek az az érdeke, hogy volumenben túlteljesítse • /• országos levéltár (o I ________________.______________________________* >- 3 -
