Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1958-05-21
é Moharos elvtárs: javaslom, hogy az elkövetkezendő időben a gazdasá'gi vezetés problémáiról egy vitát rendezzünk, igazgatók, főkönyvelők és párttitkárok részére* Miért, az egész államvezctésben átalakulási folyamat van. A túlzott központosításról térünk át arx'a, hogy az üzemek nagyobb önállóságot kapnak, tehát az igazgatók uj terület előtt állnak, vagyis a minisztérium részéről sok vonatkozásban kevés segítséget kapnak ahhoz, hogy a problémákat üzemen belül hogyanis oldják meg. Itt felvetődik a párt irányítás módszere, én úgy látom, hogy ezek vegyes módszerek. lent a termelésben menne minden a maga rnedjén, de az irányítást az elvi osztályok adják, viszont tapasztalat az, hogy az Iparigazgatóság részéről gyakran hónapikig nemjcí jönnek le, viszont az igazgatónak meg kell oldania a folyó termelést és az egyéb kérdéseket. Probléma mutatkozik még a téren is, hogy a gazdasági ezetők nem vették szivsen, ha olyan tartalék kerül elő ami nem volt betervezve, mert az befolyásolja a nyereségrészesedést, Másik probléma a verseny értékelés hiánya, ami adminisztrádiós probléma. Az anyaggazdálkodásra vonatkozó rendelkezések bizonyos ellentmondással állnak egymással, ahhoz, hogy akár a Ganz akár a MÁVAG az anyagtakarókosság vonalán fő kérdésekben el ne csusz-1 szék, a tervét legalább egy ével előre tudnia kellene. Emmellett nálunk van sok inkurrens anyag, amit más vállalat fel tudna jól használni,csi.dc nincs aki ezt kézbe tartaná. Baeknek alapján lenne sg'^kséges egy központi szerv, ahová ezeket a problémákat bejelentél! es ők foglalkoznának • Az átlagbér elemzését nem szivesen fogadják és a bizalom hiánya miatt a normaidők $-os visszarendezésétől húzódoznak, mert félnek, hogy az további csökkentést fog eredményezni. így most inkább az időbér mutatkozik jónak. Bérrendszerünk megjavítása érdekében az uj bérezési rendszert alaposan ki kell dolgozni, hogy azt mindenki támogassa külöben ellenállás lesz. KISZ kérdése: Pröschl elvtárs nem korlátolta négy kérdésre, hanem ebben a 4 kérdésben tudja kimunkálni a KISZ a feladatait, természetesen, ha több területre lesz lehetőség, akkor tovább fog menni. S téren természetesen komoly viták vannak. Jó lenne a következőket felső szinten felvetni: MÁVAG vonalon tervezési hibák következtében kezd torz nézet lenni. Az üzem próbálkozik saját erejéből élni, mert a centrális irányitás későn jön le. Jelenleg úgy nézki, hogy van munkánk előre 2 évre, és piacunk is, de utáni mi lesz, mondjuk 4 év múlva? Úgy néz ki, hogy jövőre exportálunk nlhány DMH mozdonyt és utána pedig hazai beruházási-a dolgozunk. Sikerült elérni, hogy a jutalmazási kereteket nem a főkönyvelő tartja kezében, hanem leadták az üzemeknek és ott azt kapja a jutalmazást, aki a legjobb eredményt éri el takarékosság, stb. vono.tkozsában. Pl. egy-egy üzemrész kerete két-3 ezer forint, kb. 4oo ember kerül,jutalmazásra, ebből 22o kap jutalmat és igy a jutáom összege személyenként alacsony, mig ezzel szemben 1q15-.ooo forinttos megtakaritást eredményeznek egyes javaslatok, xtsszani Ezért nekünk arra kell törekedni, hogy az érdembeni javaslatokat lehetőség szerint jobban jutalmazzuk. Kreszán elvtárs: az crs* pártkonferencia meghatározta, hogy a leg- Tonfösá’bb 'feladatunk a termelés és az ideológiai harc, amit mi be is tartunk. A Ganz-ban most egy részletes intézkedési tervet dolgoztunk ki, amit megvitattunk közösen a dolgozókkal.D? az a v helyzet, hogy mozgalmilag nem tartjuk mindig megfelelően kézbe a dolgokat. Pl. a müveltetőket nem mindig kapcsoljuk be^ebbe a munkába, pedig lent ők viszik a gazdasági munkát. Éppen ezért úgy határoztunk, hogy gyártási áganként elővesszük ezeket az embereket és külön foglalkozunk velük. It ! $0 ' ' | Wf, 1 ■
