Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1958-02-05
I , I Csont elvtárs: Hogyan politizáljunk az Üzemi tanácsok kérdésében? A politizálásnak alapja az üzemi demokrácia megteremtése. Ebből fakad két dolog: egyik a munkások résztvesznek az üzem irányitásában - másik a nyereségrészesedés kérdése és az érdekeltté teszi a dolgozókat az üzem munkájában. Ez napirenden van azért is, mert a vállalati önállóság kérdése megvalósulás előtt áll. Az üzemi tanácsválasztások terve egy kissé elcsúszott és azt nekünk kell megváltoztatni. Ez nem egy könnyű politikai feladat, mert bizony van egy kis bizalmatlanság a dolgozók részéről és szinte kifogásolni valót láttak benne, pedig ténylegesen szükség van az üzemi tanácsokra, ma döntően, mely a szakszervezet vezetésével működik. Itt felvetődik a párt, a párt vezető erejének a kérdése. Herczeg elvtárs felszólalása során érződik egy bizonyos fokú félelem attól, hogy a párt a maga vonaláról érvényesíteni akarja a maga vezető szerepét, a frakción keresztül. Gyakorlatilag ténylegesen a frakción keresztül tarthatja kézben, de nem kell félni attól, hogy a kommunisták ténylegesen megbeszélik a feladatokat, ami előttük áll. Ez ne okozzon félelmet és féltékenységet. -k Én azt látom, hogy a dolgozók igen is érzik és tapasztalják, hogy a kommunisták mélyen belemennek a dolgokba és a népgazdaság érdekeinek megfelelően kívánnak dolgozni éá vitatkozni. Az elvtársak elmondották, hogy a csúcsokon jó az együttműködés és a párt vezető irányítását elfogadják és a szakszervezetek vonalán is ez igy van. Kekünk az a feladatunk, hogy ezt kerületi szinten is lebontsuk az üzemekig, mert ott a végrehajtás során egy kis küzködés is van atekintetben, hogy azt a helyi pártszervezettel megtárgyalja. Van egy ol.ynn önállóságra való törekvés. Kagyon fontos, mivel érdekelt is benne a dolgozó, hogy effektiven beleszóljon az ország politikai és gazdasági irányításába. Nekünk az üzemi munkát kell megmozgatni és a mi tagságunk - mivel érdeke - hozzájárul a megoldás elősegítéséhez. Meg lehet magyarázni azt is, hog^ az igazgató egyszemélyi vezetésében ezáltal még csorba nem eshet. Vértes elvtárs: nálunk már lezajlott egy olyan Üzemi tanácsválasztás, mely gyakorlati segítséget nyújthat azoknak az üzemeknek, ahol még később lesz. Életképes lesz-e az Üzemi Tanács? Mitől függ az életképessége? Ha mi azt akarjuk, hogy az legyen, akkor elsősorban: a párt után a vezetők és dolgozók ossz.munkáján múlik, de ha a megfelelő támogatást nem kapja meg, akkor úgy jár, mint a munkástanács - él hal. Az indulás kezdetén a legnagyobb veszély kétoldalú: egyik műszaki és gazdasági vezetők passziv magatartása, másik az ellenség munkája. Az ellenség mindent megtesz, hogy bagatelizálja ezt a munkát. A legrosszabb embereket is javasolja, hogy ezáltal lejárassa az Üzemi tanácsot. Igen döntő a beindulás, ahol a politikai és szervezeti kérdéseket jól kell beállítani és ellátni olyan munkával, ami érdekli. A Szakszervezeti és Üzemi tanács munkájában felvetődik a viszony ) kérdése: nálunk is felvetették, hogyan fog kinézni, hogy a szakszervezeti bizalmi egyszer bizalmi lesz, egyszer Üzemi tanácstag. Pl. elmondanak neki egy panaszt és az üzemi tanácsülésen ő képvisel, vagyis nő a tekintélye. . / . /!<r I- 14 - | 4.- .
