Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.13.a/4)

1958-11-12

menni a dolgokra. Mégegyszer hangsúlyozom: haj van a BO-BO gyártásánál is. Javaslatokkal kapcsolatban: a 3.ponttal kapcsolatban vannak bizo­nyos aggályaim. Az uj termelői árrendszert ismertetni kell, de senki nem tudja megmondani konkréten, hogy mi van. Azon túl, hogy a jövő év operativ terveinek lebontását belevehetjük, de a terv nincs jóváhagyva, ezért ezt kellene sürgetni, hogy mielőbb jóvá­hagyják. Az 1959 évi takarékossági mozgalmi terv kidolgozása nagyon reális kérdés, mert ezt át kellene hidalni azzal, hogy az általános propagandát erősíteni kell, de hib$, hogy összefogó képet nem tudunk hozzá kapni. Fel kell hivni a minisztérium figyelmét arra, hogy az az anyag, amire tudunk építeni az nagyon gyenge, több anyagot, több segítséget kérünk. Csont elvtárs: a jelentéssel magával nem kivánok foglalkozni, mert a gondolatok b enne vannak. Itt azonban felvetődött a túlzott átszer­vezés és az uj üzemek létesitésánek kérdése. Ez nagyon fontos kérdés és még azt tenném hozzá* nagyon jól bevált az, hogy a tagságot informáljuk. Ha őket kész tények elé állítjuk, akkor azt hiszem visszakanyarodunk a régi módszerekhez. i Átlagbér kérdése: itt mindenki óvatos volt. Nem vitás, hogy a bérek nőttek, tehát az életszínvonal 15-10 ?6-kal nőtt, de emellett egy olyan béralap van betervezve, melyet nevezhetünk fogyasztási alap­nak, amely a kiadott béreknél több. Az üzemek kb. 5-6 ?6-ot tartalé­kolnak azért, mert rendszerint degressziv bérezéssel dolgoznak és meg kell oldani a belső dolgozók fizetés rendezését, az újonnan belépő dolgozók bérezését, stb. Ilyen vonatkozásban az 5-6 96-os tartalékolás még megérthető, de nem érthető meg az, ho§y az ipar­igazgatóságok és minisztériumok miért tartalékolnak, sót tartalékol a Tervhivatal és a Statisztikai Hivatal is. Sanz-Mávag kérdése: az a javaslat fut, amit Hidasi fogalmazott meg. Most úgy néz ki, hogy 3o-4o millió. Egyiptomi hibásodásokkal kapcso­latban: azt javasolnám, hogy az összes mozdonyokat hozzuk haza, javitsuk ki és adjuk át a MAV-nak. Igaz ki kell fizetnünk a meghiú­sulási bért, de nem kell fizetni kötbért, illetve késedelmi kamatot. Az alkatrészeket nem tudjuk szériában leszállitani, mert bár elké­­r~s szithetünk egyet, ami jó, nem biztos, hogy a többihez is azt a méretet tudjuk alkalmazni. Ehhez tartozik még az, hogy hatalmas összeget igényel a szerviz felállítása is. A hazahozatal azt is jelentené, hogy a világpiacról elhoznánk a szégyenünket. Javaslom azt is, hogy mindkettőre csináljunk gazdaságossági számí­tásokat és erre kellene egy minisztériumi biztos. Az uj árrendszer kérdése: a termelői árrendszer alapvetően meg­változtat egy csomó gazdasági kérdést'. Arról van szó, hogy fel nem mérhetően a termelési érték a duplájára nő fel. Itt sok minden megváltozik, de az üzemek nem fogják tudni az első időben keresztül vinni a beállást, ha kellően nem készülünk fel rá. Ezért a december 31.-1 mérlegben már úgy kell szerepeltetni az anyagot, hogy január elsejével uj ár legyen az üzemben. /Pl. egy-egy üzemben 5-6.000 db. árut kell kalkulálni./ Ez a jövő évi felkészülésnek egyik igen fontos kérdése. Ennek érdekében javasolnám egy koordinációs bizottság létre­hozását. Itt hangolják össze a legkülönbözőbb utasításokat párt és gazdasági vezetés között, mert különben nem tudunk előre lépni. Másrészt ez a koordinációs bizottság az anyagmozgatás vonalán is tehet egy csomó jó dolgot. Pl. Diósgyőrben hiány lehet olyan anyag­ban, ami a Mávag-ban elfekszik, stb. Vértes elvtárs: az anyagot jónak tartom, jól tükrözi a népgazdaság hely!zétét, mely egészséges ütemben halod. A választásokkal kapcso­latos aktivitás a termelésre is kihat. J-7-• X ' S

Next

/
Thumbnails
Contents