Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1958-10-01
pj A Azzal sem lehet egyetérteni, hogy bizonyos tételekre vegyünk be a költségvetésbe nagyobb összegeket és majd év közben, vagy az év végén zároltatjuk. A BPVB és a KB egy közös költségvetésből gazdálkodik. Tudjuk, hogy az egész párt önmagát ellátni nem tudja - bár a Budapesti ellátja önmagát,- de az egész párt nem - igy bizonyos összeget az állami költségvetésből kötünk le és ha mi a szükségesnél nagyobb összeget kötünk le, azt ugyan biztosítják számunkra, de azt más területen betervezni, felhasználni ipár nem tudják. Másik kérdés, ami itt fel vetődött: nem gondoltam, hogy ilyen élesen felvetődik a kerületben az u.n, "tarhálás" kérdése* Ezzel a Budapesti messzemenően nem ért egyet, ezért hozott olyan határozatot, hogy ezt meg kell szüntetni. Olyan álláspontot foglalt el, hogy társadalmi munkát lehet elfogadni, de pénzösszeget, vagy anyagi dolgokat már nem. A külföldi vendéglátás általános probléma, ami az utóbbi években eléggé megnövekedett és Fock elvtárs ezt úgy határozta meg, hogy a Párt gazdálkodását ne a szegénység, hanem a szerénység jellemezze. ^ /Vagyis két vendéghez nem kell feltétlenül 2o kisérő, stb./ A költségvetés nem eléggé átgondolt, bár indokolt, mivel nem volt elegendő idő az elkészítésére. Melyet az elvtársak itt megemlítettek, kimaradt belőle, A korábbi években volt olyan gyakorlat, hogy a beadott költségvetést általánosságban 25 ?6-kal csökkentették és úgy hagyták jóvá. Most a beadott költségvetést, amennyiben az reális a Budapesti PB jóváhagyja és biztosítja hozzáa a kért összegeket is,. De alapja, hogy a tételek meg legyenek indokolva. Kurucz elvtárs: a propaganda költségeket úgy állitottuk be, hogy az éldekorációkat mi fizetjük, emellett azonban sajnálatos, de kihagytuk a brossurák és egyéb anyagok elkészítésének esetleges költségeit, mert én úgy gondoltam, hogy ezt társadalmi munkában készíttetjük el. így a propagandaköltségeknél a következő módosítást javaslom: a május 1, és augusztus 2o.-i költségeket törölni és az 5 ezer Ft-ot lo ezerre emelni azzal, hogy 1959-ben két esetben adunk ^ ki brossurát és a jelzett összeg annak a készítési és kiadási költségeire lenne felhasználva. Clubbal kapcsolatban: ha mi pártklubbot akadunk létrehozni, akkor nem mehetünk arra, hogy mindenáron bevétel legyen. Az a javaslatom, nyújtsunk be rá költségvetést és a klub uj formában most indul be, de mivel 1959 évi költségvetésről van szó, igy tervezzünk be egy státuszt is, mert jövőre már úgy kifejlődik, hogy ott kb. 16oo Ft-tal egy függetlenített 'igazgatót, vagy vezetőt tudnánk beállítani. Jelenleg is úgy néz ki, bármennyire is lelkesek az ott dolgozó elvtársak, fontos lenne, hogy valaki állandóan ott legyen és szervezze a dolgokat. Ezt a költségverést a következő VB ülés elé lehetne hozni, kiegészítve az egyéb elgondolásokkal. Moharos elvtárs: ötnapos határidővel adta ki a Budapesti PB a tervezet elkészítését, ami egyszóval képtelenség. Ezen túl ebben az időben voltak törvénysértések a Mávag-ban: bér-levonások és sajnos ma még a párttagság bizonyos intézkedések folytán visszahúzódással felel. A szegénység és szerénység meghatározás helyes, mert ha népgazdasági szinten nézzük a kérdést, akkor azt látjuk, hogy egyik oldalon nem, /pártvonalon/ de a másik oldalon /gazdasági vonalon/ túlzott reprezentálások láthatók. Érdemes lenne megvizsgálni az igazgatói alap mennyiségi és felhasználási formáját. Nem lenne-e helyesebb egy központi alapot létrehozni, melyből gazdálkodna az egész üzem: a tömegszervezetek is és úgy nem kellene ilyen esetekben az "igazgató jóvoltából élni", • / •, ' ■ -- --------------—----------------------—---------------------------------------------------------'■•-"m-"' *É I J - 11 - i
