Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.13.a/3)

1985-02-06

-'1 8

^ MSZMP VIII.kér.Bizottsága Budapest, 1985. február 6.

/ífí. in /f Ikt.szám: VIII/PB/5/1985.

;V - - Készült: 2 példányban

'Szigorúan bizalmas! Egy példány .....lap

Jegyzőkönyv

Felvéve: az 1985. február 6-án megtartott pái’tbizottsági ülésről

Jelen vannak: - a PB tagjai /jelenléti iv szerint/- az állandó meghívottak

Napirend: 1. A Központi Bizottság kongresszusi irányelveiről folytatott viták VIII. kerületi tapasztalatai.

1 Javaslat a kerületi pártértekezlet állásfoglalására a Központi Bizottság kongresszusi irányelveiről és a Szervezeti Szabályzat módosításáról.

Előadó: Steigerwald Ferencné dr.

2. Személyi ügy.

3. Egyebek.

Gál elvtárs üdvözli a megjelenteket .Megállapítja, hogy az 58 fős párt'bizóttságLól jelen van 46 fő, 9 fő igazoltan távol,

3 főről nem tud a vezetés. A pártbizottság határozatképes.

Kéri a PB egyetértését, hogy az első napirend tárgyalásán Miskó Gábor, Mosonyi Katalin és Schilinger Péter elvtársak résztvehessenek. A PB egyetértett.

1.naptrend:

SteigerwaTd Ferencné dr. /szóbeli kiegészítés/

Jelenti a Pártbizottságnak, hogy a kerületben befejeződtek az alapszervezeteknél és a pártvezetőségeknél a választások.

Az irányelvek vitáját az előkészítésnek megfelelően a pártcsoport értekezleteken és vezetőségi üléseken megtárgyalták és az összegzett véleményt terjesztették a taggyűlések elé. A taggyűlések aktivak voltak, élénk vita volt, és meg lehet fogalmazni, hogy néhol igen élesen vetettek fel kérdéseket, főleg életszinvonalpolitikánkkal . A párttagságon túlmenően a töme^szervezetek is megvitatták az irányelveket, amelyeket a beszámolóban hasznosítottunk.

Az első fejezethez szükségesnek tartja megerősíteni, hogy egyetértés van a nemzetközi politikával, ugyanakkor elég sok helyen felvetették, hogy nyíltabban kellene szólni a KGST-n belüli együttműködésről valamint a szocialista országokban meglévő gondokról.

Amikor a tulajdonviszonyokról beszélünk - és ez igényként is megfogalmazódott - akkor szükségesnek tartják a magántulajdon és a személyi tulajdon teoratikus megfogalmazását.

Megfogalmazódott továbbá, hogy az értelmiség szerepét növelni