Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1976-05-28
■ * .*» 1 I V 1: | . l-<i I- 18 -A helyi agitáció© tevékenység nem térhet ki e kérdések elől, megpróbál velük /gyakran defenziv módon/ foglalkozni. Az agitáció hatását mindenekelőtt az emberek közvetlen tapasztalatai befolyásolnák. Ha a helyi körülmények rosszak, ha a munkaellátottság akadozik, ha vállalati problémákra nincs elfogadható magyarázat, akkor a demagógia, a tuláltalánosités, a rossz hangulat válik jellemzővé. Az agitációnak a közgondolkodás alakulására gyakorolt hatását - kerületi szinten - lemérni majdnem lehetetlen. Voltaképpen csak következtetni lehet bizonyos kijelentések, nyilatkozatok, jelenségek és főképpen a cselekvés alapján az agitációa munka hatására. Általánosságban megállapitható, hogy az agitáció hatása a párttagok körében lényegesen jobb, mint össztársadalmi szinten. Ez természetes, hiszen a nagyobbfoku közéletiséghez, elkötelezettséghez és felkészültséghez rendszeresebb éa ■ alaposabb tájékoztatás párosul. A vizsgálat során igyekeztünk választ kapni arra is, hogy gazdasági életünkben előállott újabb helyzet, valamint az életszinvonal visszafogottabb emelésére tett intézkedések miképpen hatnak egyes társadalmi rétegekre. Megállapítást nyert, hogy bizonyos jelenségeket és intézkedéseket a munkások és az értelmiségiek egyformán fogadtak. Ezzel egyidejűleg kerületünkre is vonatkozik az, amit Kádár János elvtárs a Központi Bizottság legutóbbi ülésén úgy jellemzett, hogy a párt és a tömegek kapcsolata az emlitett intézkedések következtében nagyon erős megterhelésnek van kitéve. Az ezzel járó politikai problémákat átmenetinek /bár nem elhanyagolhatónak/ kell tekinteni, hiszen a tömegkapcsolatot a párt politikájának töretlen fővonala határozza meg. Az egyes intézkedések nyomán keletkezett rossz hangulat az összefüggések általános megértésével megszűnik. A jelenlegi helyzetben azt tapasztaltuk,hogy a munkások túlnyomó része higgadtabban fogadta az egyes határozatokat, és ceelekvőkéezebben reagáltak rá, mint egyes társadalmi rétegek. Az értelmiségiek között bizonyos mértékű nyugtalanság és idegesség tapasztalható. Az intézkedéseket jóval nagyobb ellenérzéssel fogadták mint a munkások, ezt lehetett tapasztalni például az adminisztrativ létszámstop, valamint a másod- és mellékfoglalkozások felülvizsgálata esetében is. Népgazdaságunk hely■ V ,_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ II ■■
