Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1976-05-28
rz. :— - -------?---------------—«» -,i> ^ i- 10 -kerül alkalmazásra a dolgozók által felmerülő kérdéek megválaszolása alkalmával". A túlnyomórészt fizikai munkásokat magukba foglaló pártszervezetekben is vannak kedvezőtlen tapasztalatok. Erre enged következtetni a Hőtechnikai Vállalat jelentésének megállapítása: "...a tagság nagy hányada nem aktiv, nem kezdeményez agitációt, visszahúzódik a szóbeli agitációtól". Az Állami Pénzverő szerint "...a párttagok jelentős része nemcsak, hogy nem folytat egyéni agitációt, de nem is emelkedik ki a környezetéből". Ugyanennél a vállalatnál egyik csoportos beszélgetés alkalmával egy munkás kijelentette, hogy k "nagyon kevés az a párttag, akire munkatársai úgy néznek fel, mint egy kommunista forradalmárra". A munkás párttagok pedig /-s úgy nyilatkoznak, hogy "...azért gyenge az egyéni agitáció,mert a pártonkivüliek közönyösen fogadják az ilyen beszélgetéseket". A Gábor Áron öntödében ée a Budapesti Távbeszélő Igazgatóságon folytatott egyéni beszélgetések során, arra a kérdésre: "Találkozó tt-e már agitátorokkal, volt-e már alkalma politikailag tájékozott aktivistákkal politikai, társadalmi, gazdasági, erkölcsi kérdésekről beszélgetni?" a következő válaszokat kapta az interjút kéezitő: /pártonkivüli üzemszervező/ ...a velem ezembenülő kolléga párttag, vele is gyakran tudunk szót váltani ilyen kérdésekről, godolom ezt is agitációnak lehet tekinteni". Egy pártonkivüli lakatos: "...találkoztam már politikai agitá- r\ torokkal, különösebben nem beszélgettünk gazdasági problémákról; a párttitkárral olyan kérdésekről szoktunk beszélgetni, hogy pl mikor lépünk be a pártba, ... megmagyaráz ő mindent,de hiába, mert ha kimegyek a közértbe mást látok, mint amit ő mondott". Egyéni agitáció tehát folyik a pártszervezetükben. Do ez nem rendszerezett, főleg egy-egy kampányhoz kapcsolódik. Fontosabb gazdasági intézkedések nyomán a párttagok nem kerülhetik el a véleménynyilvánítást, tekintettel arra, hogy a pártonkivüliek az esetek nagy többségében hozzájuk fordulnak kérdéseikkel. Vannak azonban olyan alkalmak, amikor sokan bizonyos eseményekről hamarabb értesülnek, mint ahogy a párton bolüli tájékoztatás, történik /pl legutóbb a cukoráremelés alkalmával/. Ilyenkor a párttagokat veszik körül kérdéseikkel a pártonkivüliek, mondván, hogy az adott témában nekik már tájékozottnak kellene lennie. L <***»*•
