Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1970-05-15
I « I • A kerületi átlagkereset a kereskedelemben lo3,7%-os, a vendéglátóiparban lo3>2%-os KERESKEDJEM. VENDÉGLÁTÁS emelkedést mutat. A forgalomtól függő dolgozók keresete valamivel nagyobb mértékben etelkedetty. mint a forgalomtól függetleneké /a kereskedelemben lo3,7 ill. lo3,l%, a vendéglátóiparban lo4,5 illetve lol,2 %. Ez azt mutatja, hogy a vállala-1. A forgalom alakulása, termelékenység tok egyrészt igyekeztek csökkenteni a munkaerőhullámzást, másrészt megkezdték a differenciáltabb bérezés bevezetését a nagyobb ösztönzés, törzsgárda megszilárditás, Kereskedelmi vonalon tendenciaként állapítható meg az iparcikk forgalom érőstb. elérésére, teljes emelkedése, a kiskereskedelmi forgalom dinamikus fejlődése. Mindemellett 1969. évben is előfordult egyes cikkféle ségek időszakos hiánya, bár a hiánycikkek volumene csökkent. A kereskedelmi vállalatoknál az eladás bázis indexe 3, Költségvetési befizetés, állami támogatás meghaladta a beszerzését, ami keszletcsö kkenesre mutat. Az ertekesites átlagos emelkedése 101,4%-ot ért el, a beszerzés átlaga csak 92,1%. A nagyobb mértékű ^ költségvetésbe történt befizetések aránya a bázishoz viszonyítva - a kereskedekészletcsökkontés hátrányossá válhat a fe. esz'u es , a ogyasz o reszere^ íz lemben elért nyereség hatásaként is - komoly mértékben emelkedett* Legnagyobb mértositható kisebb választékot illetően. A tiszta e a asi orga om asza ai a - tökben az arány a Főv. Rövidáru Kisker. Vállalatnál növekedett A46,2/. A legroszlagot /llo,4%/ meghaladta a Vasértnél /116,4%/ es a ov, ovi áru a a a na szabb eredményt a Cipőnagykereskedalmi Vállalat érte el, mely veszteséges gazdálko/114,2%/, mig a Gipőnagykeroskedelmi Vallálat csa ’ e ?V? °Vt dása folytán a bázisidőszakhoz viszonyítottan csak 71,1%-os befizetést teljesített, áru Vállalat és a Vasért Vállalat 1969, évi kész e g&z a 0 asa a orgasi se esaz összbefizetéseken belül erősen emelkedett a nyereségadó aránya, kisebb mértékben ség gyorsítását eredményezte, Ezt a vállalati erdeke segen ívű rész en a iaz eszicözlekötési, illetve társadalombiztosítási járuléké. Az állami támogatás a telezési intézkedések ösztönöztek, részben pedig hogy a vállalatok nem mindig kereskedelemben általában csökkent, tudtak a keresletnek megfelelő árukínálatot biztosítani, , , , , , . A vendéglátóipari vállalatok közül a Pannónia Vállalatnál nagymértékben emelkedett a A vendéglátásban is meghaladta az eladás értéké a beszerzés értékét, viszont ^ költségvetési befizetés bázisidőszakhoz viszonyított aránya A46,3%/, mig a Belvárosi a ráfordítások nagyobb arányú növekedése volt tapasztalható, mint a eve ele e. Üzemi Vendéglátónál a nyereség-növekedés dacára csaknem azonos Aoo,5%-os/ volt,ill. Az eladási forgalmat tekintve legjobb erednényt a Pannónia Vallalat ért el a vili. kér, Vendéglátó ipari Vállalatnál csökkent /99,9%-os/. Az utóbbi csökkenést 11/,5%-os bázishoz viszoiyitott értekkel. Ugyanakkor a ra°r ^ aao U-os részben indokolja a nyereség, valamint a forgalmi adó változásból származó bázishoz emelkedést mutatnak A vallalat az országosán előirányzott 6-6%-os forgalomviszonyított arány csökkenése a vállalatnál. A költségvetésből származó juttatás a növekedési átlaggal szemben 166,3%-ot ért el, a kitűzött tervfeladatok telje- Pannónia Vállalatnál dotáció és árkiegészítés formájában igen erősen emelkedett a sitése és az árszínvonal nagymértékű csökkentese mellett, bázisidőszakhoz viszonyítva /167 % ill, 145,6%/, mig a többi vállalatnál erősen csök„ , „ kent. A termelékenységre jellemző mutatóként a kerületben 1969. evben az 1 főre jutó eladási forgalom a kereskedelemben 1.337 ezer Ft, vendéglátó ipari vonalon 126,6 ezer Ft volt. 4■ Eredmény. alapok és bérfejlesztés alakulása I í;j§ | 2. Munkaerő gazdálkodás A vállalatok 1969. évi gazdasági tevékenysége - a Cipőnagykereskedelmi Vállalat kivételével - eredményesnek mondható. Kerületi átlagban v a bázisidőszakhoz viszonyított A kereskedelmi vállalatuk munkaerőgazdálkodásában a vizsgált időszakban nagy arány 137,2%, Legmagasabb arányt, 173,2%-ot a kereskedelmi vonalon a Rövidáru Kisker. t volt a fluktuáció. Az ennek következtében előálló belső átcsoportosítások hátrál- Vállalat illetve 132,1%-ot a Vasért Vállalat ért el, mig a Cipőnagykóreskedelmi Váltatták a rendelkezésre álló munkaerő kihasználását, A munkaaőforgalom kerületi 4at ~ helytelen gazdálkodása eredményeként - kb. 6o^milliós ráfizetéssel zárta az | viszonylatban a vizsgált kereskedői mi vállalatoknál átlagosan 106,9%-os volt évet, A Fóv. Rövidáru Kisker.Vallalat és a Vasért Vállalat eredményeiben többek köa bázisidőszakhoz viszonyítottan, A növekedésen belül a forgalomtól független zött közrejátszott az erőteljes árrés-arány emelkedés is /131,9 ill. 13o%/, valamint | r .Igozók magasabb százalékban szerepeltek /128,8%/, mint a forgalomtól függőek a szintén a bázishoz viszonyított forgalom-emelkedés /114,4/-ill•^112,2%/. A Vasért, i /114,2 %/° Vállalat eredménye egyébként magasabb a 128,7 %-os szakmai átlagnál is. A Főv.Rövido áru Kisker. Vállalat forgalomnövekedése a legdinamikusabb a rövidáru cikkcsöpörtaap-Az 1969> évben a kereskedelmi vállalatoknál - a Cipőnagykereskedelmi Vállalat portban volt , melyet a megtett intézkedések és a megfelelőbb áruellátás tett lehetőkivételével - a felvéts], nagyobb volt, mint a kilépő dolgozók száma, így az vé’ A Vasért Vállalatiul a forgalom-emelkedésbol származó eredményt rendkívül segítétát lag létszám emelkedett. Ezen belül a felvételnél a forgalomtól független, a te a demigrosz kereskedelem fejlesztése. A VIII. kér, Közért 118%-os bázishoz viazokjlépésnél a forgalomtól függő dolgozók aránya volt a magasabb, ’ nyitott eredményére mérsókiőleg hatott 1969. évben a zöldség-gyümölcs forgalom utáni mentesség megszűnése, mely 429 ezer Ft többletköltséget jelentett. Az eredményes gaz-A vendéglátó ipari vállalatoknál kerületi szinten a munkaerői orgalom átlagosan dál kodás folytán a kereskedelemben emelkedtek az egjes alapok arányi is a bázishoz lo5,3%-os volt a bázisidőszakhoz viszonyítva, Az átla-os létszámon belül ezen képest. Legszembetűnőbben a bérszínvonal fejlesztésére fordított összeg aránya ®melvállalatoknál a forgalomtól független dolgozók mu ikaerő-forgalom-bázishoz vi kedett, mely kerületi átlagban meghaladta az 506 %-ot. A részesedési alap bázishoz szonyitott aranya volt kiseul*. mint a forgalomtól függőké, Kerületi szinten viszonyított emelkedői! aránya kerületi átlagban 13ö%-os. A Közért Vállalat.bár aba létszám emelkedettsnolut összegben magasabb nyereséget ért el, mint a bázisban, a részesedési alapja mégis kisebb, 94,2%-os. A csökkenést az évközben kiadott béremelkedések, valamint a ^ _ magasabb forgalom miatt kifizetett többle/tjutalék miatti bérszint túllépés ered én v nyeste,- 7 -| 7>/! 34 • — * <—1
