Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.13.a/3)

1970-04-24

k- 10 - - 11 - r fejében az eszköz összekeveredett a céllal és a reform mint c/ Az életszínvonallal kapcsolatosan szinte egyöntetű negativ vé­céi önálló létezéshez is jutott. Bár kihangsúlyoztuk, hogy a Töményeket! tapasztalni. Ü kérdésben a párttagok és pártonkivü­reform a szocializmus épitésének az eszköze, mégsem huztuk liek véleménye között alapvető különbséget felfedezni nem lo­eléggé alá, hogy a tervutasitások megszűnése nem jelenti a ' hot. Bár a párttagság elismeri a párt vezetésének azt a törek— tervgazdálkodás feladását, még kevésbé jelenti az irányitó vesét, hogy a dolgozók életszínvonala állandóan növekedjék, szervek ellenőrző szerepének csökkentését'. Nem sikerült majd­­ugyanakkor ennek eredményeit kétségbovonják. Ugyancsak alta— nem két évtized óta az emberek tudatában megülepedett egyen— láno3 az a vélemény, hogy az ármozgások állandó jellegűek és lősdif felszámolni. Bár a reform bevezetésének időszakában kevésbé lefelé tendálnak, sokkal inkább áremelkedésről beszél­igyekeztünk közgazdasági és össznépgazdasági szemléletre ne- i hetünk, ezzel viszont a bérek nem tartanak lépést. Sok a pa -vélni7 ennek hatása azonban alig futott túl a felső és közép­­nasz a minőség romlására is. Agitációnk nem ad elég felvilá­vezetók körén. Ennek következményéről a Ganz-Mávag jelentésé­­gositást arról, hogy mit lehet indokolt és mit kell indokolat­ben azt olvashatjuk: "Az aktiv propagandamunka ellenére, még k pan áremelésnek tekinteni. Mi az, amit a kommunistáknak véde­ma sem lehet állítani, hogy a tömegek értik a mechanizmus * np és mi az, ami ellen küzdeni kell. Az életszínvonal emolke­elemeinek összefüggéseit és még a párttagok között is viszony­­dését vitató nézetekkel szemben általánosságba véve defenziv lag sokan vannak, akik a reformot leszűkítik az árak és a bé­­állásponton vagyunk. Az igazsághoz tartozik, hogy igen jelen­rek viszony .ára" . tős rétegek élet színvonala valóban stagnál. Ezek szemében ir­ritálólag hat még az az egyébként pozltiv követelés is, hogy A párttagság soraiban a reform megvalósitásának értékelésében az iparnak és a kereskedelemnek jobban kell számolni a kisfi­lényegesnek tűnő véleménykülönbség tapasztalható. Némelyek zetósü dolgozókkal, úgy vélik, hogy ha a reform kiteljesedésének a jelenlegi las- ék ^ su ütemét fogjuk tartani, akkor az egymást követő intézkedések “ w Többen szóvá teszik, hogy valamit tenni kellene az ellen is, gyakran negativ hatást váltanak ki a közvéleményben. Szerintük hogy év végén rendszeresen ne legyen a köztudatba bedobva a az összegyülernlett problémákat egycaapásra kellene megoldani, következő évben bevezetésre kerülő árintézkedés. Az elmúlt még annak árán is, hogy ha ez átmeneti fájdalommal jár. Azt évben például ez rendkívül negativ hatással volt a termelésre, igénylik, hogy a reformnak azt a célkitűzését, hogy az árak A dolgozók körében pozitív visszhangot váltott ki a Központi minél tökéletesebben feleljenek meg a társadalmi ráfordítás- Bizottság novemberi ülése és az Országgyűlés decemberi ülés­nak, meg kellene gyorsítani. Mások viszont a jelenleginél is szaka. Ugyanakkor bizonyos illúziók iá születtek, hogy ezek a higgadtabb ütemet igényelnek. Megítélésük szerint gazdasági és kérdések /lakbér, stb./ végleg lekerültek a napirendről. // politikai helyzetünk nem engedi meg az erőteljesebb tempót. Á reform által kitűzött ráfordítás arányosabb árrendszer meg- Kerületünk üzemeiben igen tekintélyes összeg került ez évben teremtése két-hárora ötéves tervidőszakot is igénybe vehet. nvereségrészesedéskent-elosztásra. Ez a dolgozók egy rcsze-Ezért mint mondják, az eddigieknél sokkal intenzivobb tevő­­„a-i viszonvlagos elégedettséget váltott ki. Ugyanakkor az el­kenységet kell fordítani, a közvélemény befolyásolására, az osztás rendszerével nem értenek egyet. Az uj rendszertől bizo­ogyes intézkedések visszatérő magyarázatára. Ehhez hason],ó a n " munkáskatepóriák azt várták, hogy a régi I. kategória Tó­gazdasági szabályzókkal kapcsolatos nézet is. A türelmetleneb­­aiasedése csökkenni fog a III. kategória javára. Emogoto nem bök a fékeket tartják túlzottnak, a vezetést túlzott óvatos­­fal lelni az egyenlősdi fenntartására való törekvést, sága miatt marasztalják el, mások viszont úgy érzik, hogy a Nirvánákkor az ui elosztási rendszer, amely helyesen biztosi­fékek nem működnek jól és nem is elégségesek. Bizonyos vonat- és 4) -t-ki-t-n nvt ho/rv 'a volt I. kategória jövedelemszintje leheto­kozásban a szabályzókat nem tartják eléggé meggondoltaknak. np csökkenjen, nem gondoskodott megfelelő módon a rona-Erro vezetik vissza például a munkaerő problémákat. Úgy lát­­kívül értékes közopkáder rétegekről, mely korábban a II. ka­ják, hogy a reform kidolgozói nem számoltak elég gondosan az­­teróriába nyert sorolást. Intenzivebb és oíienzivebb *E^áci­zal, hogy a piaci viszonyok szélesebbkörü érvényesülése a mun- A-rn van szüksÓK az egyenlősdi ellen annak érdekeben, hogy J ~ kaerő helyzetben is lényeges változást fog hozni. Az egészség­­* Arvénvre jusson a szocializmus elosztási elve. télén méreteket öltő munkaerővándorlást gazdasági fejlődésünk i v , , .. /, egyik fő akadályának tartják. Egyre sürgetőbbé válik az az 1 f1 / A lui Aráé munkahétre való áttérés a munkás osztály ^körében osz­igeny, hogy olyan gazdasági szabályzókat kell életbeléptetni, 7 TTf'lun nerelégedé~FVáltott ki és különösen kedvezően hat ott, amely a vállalatokat sokkal inkább a technikai-műszaki fejlesz­­‘ ahol tuluvomó részt nők dolgoznak. Ezzel együtt meg az uaemx tás, a racionális termelés irányába sarkallják és nem ösztö­­doírozók^gvrésze úgy látja, hogy a kieső munkaido-alap musza­noznek a munkaerő Gyáron beliül tartalbkolézára. ki Wee.S.a.1 na*.J^^gSÍ^^SíS'talíSEí-­j kereskedőim területén elvtársaink bírálják a hitelpolitikát, sal^nótolták^ A nem termelő üzemek dolgozói amiatt aggódnak, mert szerintük visszafogja a kereskedelmet és nem segít abban hoív az ő területükön a '44 órás munkahét bevezetése 'hosszabb hogy a termelés,a fogyasztási igények és a kereskedelmi tévé­­haS^tást fog szenvedni. A kereskedelmi vállalatoknál a fo­lcenység egymással lépést tudjon tartani. lyaSatos árváltozások a dolgozók számara súlyos tehertételt $||4 ■ I Z------------------------------------------­­I ii ----------- II— III---------------------------------------------------------------------------------------------------i +r: •* ***** I

Next

/
Thumbnails
Contents