Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1970-04-24
* u A párttagság nagyra értékeli a Központi Bizottságnak az egész ország életére kiható tevékenységét és biztos^kezelcben érzi a páx*t és az ország vezetését. A bonyolult nemzetközi helyzetben, a belső épitőmunka során adódó problémákból a Központi Bizottság mindig megtalálta a kivezető utat és ez tovább növelte a párt politikája iránti bizalmat. Osztatlan elégedettséggel állapítják meg, hogy ma pártunk egységesebb, mint bármikor volt. Ez az egység az ellenforradalom leverese után a marxizmus-leninizmus alapján, a kótfrontos harcban Jött létre. ■, Több pártszervezetnél felmerült a kérdés: mit értünk az eszmei - politikai- cselekvési egység fogalmán? A Ganz-Mávag párFbizott-” saga é kérdésben igy összegezte az~uzem kommunistáinak véleményét: "A pártegyaég vizsgálatánál figyelembe kell vennünk a bel- és külpolitikai viszonyok bonyolultabbá, sokoldalúbbá válását. Éppen azért irreális követelmény lenne az, ha minden egyes részkérdésben is a nézetek azonosságát követelnénk. Az élet által a napi politikai munkában újra és újra felmerülő kérdésekben csak vita alapján alakítható ki helyes álláspont, amely azt Jelenti, hogy 1 az egységet újra és uira meg kell teremteni," A kerületi párttagság többsége úgy véli, hogy az eszmei- politikai egységet nem A 1^ lehet valamifele statikus állapotnak tekinteni, hanem olyan dia- w lektikus egységnek, amely feltételezi az alapkérdésekben való egyetértést, de amely nem nélkülözheti a mindennapi gyakorlati munkában felmerülő részkérdésekben a vitát, A párt marxista - leninista politikájának alapelvei nem képezhetik vita tárgyát, mert ez anarchiára vezetne és megfosztaná a pártot cselekvőképességétől. A fő elveink egységes felfogása biztosítja a leghatékonyabb egységes cselekvést. Amig a fő kérdésekben teljes a nézetazonosság, a részkérdésekben, különösen a gazdaságpolitika egyes gyakorlati lépéseiben a vélemények megoszlanak. Ezek a párttagság egyes rétegeinél ás témánként sajátos módón vetődnek fel. Az üzemi munkások élesebben vitatják az életszínvonal-politikánk egyes vonatkozásait, viszont higgadtabban Ítélik meg a szocialista demokrácia fogyatékosságait. Az értelmiségiek ez utó obit, valamint a kultúrpolitikánk egyes Jelenségeit bírálják élesebben.. a/ gMlog-az..,egység a munkás-paraszt hatalom, a proletáréiktatn- A m ^órd^óbon^ A párttagság u gy látja,- hogy ~lTáf'Tnmk q te kin- W tetőén is helyesen alkalmazza a marxizmus-lenio)zmm; totóiéit saját viszonyainkra. Helyesli, hogy ebben a kúra i. ■:;>.> óta szilárd, kövebkezetes elvi politikát folytat óu senkinek nem engedi a., ca t&xgyávd. tenni a munkáshataloia ügyébe Ugyanilyeu * egységes a szocializmus teljes felépítésének igenlése és a X->url< által megjelölt ut helyeslése. Viszont azt igényi is fogalmazzuk meg konkrétabbon, mit értünk a szocla’ íim-ui megvalósuiása alatt.Erre azért van szükség, hogy a társadalmi : haladás perspektívájában rejlő hajtóerő n© gyöngüljön, Sa6é£ÍS|í|* éaJhel^eaJ.í a kétfx-ontoa ható íllandoan Ható lényezSnéfc iek.IÜhT,~ 5*7 v t oT".... biztosiban.!, tudjuk a torzítástól mentes mar-xíote- i. politikai vonalvezetést, __________________________________________A b ___________________________ V [ ~ 2 -
