Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1970-08-28
__ ^____________________________________________________„_____________________________r~ I 1/9. annak rögzítése, hogy népgazdasági szinten a ternelékénység szintetikus mutatója: a nemzeti jövedelem, és a termeléséhez felhasznált munkaidőráforditások viszonya. A harmadik ötéves tervet és a kerületi helyzetet figyolembevóve az tapasztalható, hogy 1966-ban. jelentős eredményeket é.vfcüjxk el a termelés intenziv növelésében. A Ganz-MÁVAG, Főv. Gázmüvek, Franklin Nyomda, Fűrész és Hordóipari Vállalat, Állami Pénzverő, Szeszipari Országos Vállalat az emlitett évben loo %-ban, vagy megközelitőleg ilyen mértékben, termelékenységgel futott fel. 1967- ben már stagnáló tendencia jelentkezett, de az előző két év kiemelkedően jó termelékenységi eredményeit figyeleribovéve nem tulajdonítottunk a stagnálásnak nagyobb jelentőséget, 1968- ban azonban részben a vidéki ipartelepités következtében belépő munkaerő-állomány, részben a belső tartalékoknak a munkaidőcsökkentés ellensúlyozására való felhasználása, a továbbiakban pedig a fluktuáció erőteljes növekedése és az átlagbérj szint ellenőrzése negativ hatása következtében - néhány kivételtől eltekintve, mint a Minőségi Cipőgyár és a nyomdák - folytatódott a termelékenység stagnálása. 1969- ben sem tapasztaljunk általános javulást, eltekintve attól, hogy kerületünkben a Ganz-MÁVAG, a Szeszipari Országos Váll., a Főv. Gázmüvek, a Pátria Nyomda, a Fűrész és Hordóipari Vállalat, d*' már javuló termelékenységgel dolgozott. Feltűnő azonban az QGV és a Május 1. Huhagyár stagnáló, illetve visszaeső helyzete. Ebben kétségtelenül szerepet játszik a vidéki ipartelepek teljesítményének elmaradása és a fluktuáció, melynek termelékenység-csökkentő hatását kerületünkben az utóbbi években 5v6oo.ooo munkanap kiesésre becsüljük. Súlyosbító körülmény, hogy e termelékenységi helyzet olyan körülmények között jelentkezik, amikor általában a rendelésállomány megfelelő, néhány esetben a kapacitások túlterheltek. A termelékenység lassú fejlődési ütemét két alapvetően szétválasztható okra vezetjük vissza. Az egyik a munkacrőgazdálkodás, munkafegyelem és belső ösztönzési rendszer .vyongcségoivel függ össze, a másik pedig a beruházások hatásfokának, valamint a gyártási ojlesztés gyengeségeinek tulajdoni;ható, I %, Q t «% > m . SS*? :
