Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1970-07-31
------------------------------------------—.— ----------------—---------------—■ ■ i _im . :, J ti Q-5-* Az I, alaptípushoz tartoznak: mindazok.a fegyelmi vétségek,amelyeket csal: párttag követhet el, a II. alaptípushoz tartoznak azok, amelyeket állampolgárok, de a párttagok.ezeknek a normáknak a megsértéséért a pártnak is felelősek. A statisztikai táblázatból és a mutatókból világosan látszik a. II. alaptípusú fegyelmi vétségek arányának intenzív növekedése. Ezeket az jellemzi, hogy a páctfegyelői eljárást megelőzve, rendszerint más szervek kezdeményezik az eljárást, vagy a cselekmény botrányos, kirívó jellege a pártfegyelői felelősségrevonást elkerülhetetlenné teszi. Az I. alaptípusú, a párt belső 1 életével összefüggő fegyelmi vétségeiméi döntően a pártszervezet kezdeményezi a felelősségrevonást - nem egyszer kampányszorüon, más feladattal összekötve - ezért a vétségek aránya nyilvánvalóan nem a tényleges helyzetet tükrözi. Valószínűtlen például, hogy több anyagi vétséget, korrupciót elkövető párttag van, mint olyan, aki a pártmegbizatást nem teljesíti és a pártéletet elhanyagolja. A felelősségrevonások száma itt mégis kisebb, mint az előzőeknél. A táblázat még arra a jelenségre is rámutat, hogy ha kis mértékben is, de növekedtek azoknak n párttagoknak a vétségei,akik szélesebb körre vannak hatással.. párttagok normái magasabbak az állampolgári normáknál, de a funkcionáriusok, vezetők, fegyveres toetület tagjai normáinak ennél is magasabbnak kell lenniöfc. Ezeknek - mint kiemelt állománynak - vétségei a táblázaton külön szerepelnek. A fegyelmi alá vont párttagok között 1964-66-ban 19,9 %-kal, 1967-59. között pedig 21,o %-kal szerepelnek. Ez az arány meghaladja a. párttagság összetételében meglévő súlyúkat. Erro azért is fontos rámutatni, mert ahol nincs meg a vezetők példamutatása és hiányzik ezért a felelcsségrovonás, ott kicsúszik az erkölcsi alap az egyszerű párttagok hibáinak felvetése alól. A pártbüntetésben részesültek közül figyelemre méltó még a munkások arányszáma. 1964-66. közötti évekhez viszonyítva néhány tized %-ot emelkedett és bár 1969-ben kisebb volt, mint bánóikor, még mindig magasabb, mint a párttagság összetételében. . A pártból kizártak közötti arány pedig még ennél i3 rosszo.bb. / , .*■ o \-------------------------------------------------------------------------------------—----------------------------------------------—-—
