Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1968-04-12
HSzMP VIII..BIZOTTSÁGA tj Jegyzőkönyv ^ v s felvétetett 1968 április 12.-én a VIII. kerületi Pártbizpttsági ülésen. Az elnök üdvözli a Megjelent elvtársakat és a Pártbizottság ülését megnyitja. Felkéri Szilágyi elvtársat, hogy az első napirendi ponttal kapcsolatosan tartsa meg beszámolóját. Szilágyi elvtárB megemlíti, hogy az első napirendi ponttal kapcsolatban a Pártbizottság kiadta a brigád által készített Írásos Jelentést. Azóta azonban történt változás, de ez nem alapvető, igy pl. a Jelentés megemlíti az 5* old. 2. pontjában, hogy a vállalatok még nem kapták meg a bérszintet, ez azonban már megtörtént, tehát mz már nem aktuális. A továbbiakban elmondja, hogy a nagyüzemi munkások politikai hangulatáról szóló Jelentés azért lett napirendre tűzve, mert a nemzetközi helyzetbe végbemenő történelmi események szükségessé teszik, hogy foglalkozzunk egy-egy réteg hangulatának elemzésével. A brigád tagjai Jelentésük elkészítése előtt kb. 17o fővel beszéltek, az anyag összeállítását szerkesztő bizottság végezte, ltegemlitl, hogy ennek az anyagnak az összeállítására szükség volt, ugyanis az uj gazdasági mechanizmusra való áttérés első fázisában a politikai propaganda háttérbe szo- i rult, a második szakaszban már konkrétan igyekeztek megmagyarázni a széles tömegeknek az uj gazdasági mechanizmus lényegét, ennek érdekében több pártnapot tartottak alapszerveink, de most & napjainkban is tartó harmadik szakaszban már a konkrétan felmerülő problémákat kell megvitatni és ezekre kell választ adni. A továbbiakban beszól arról, hogy a kiadott anyagot a Prop.és Művelődésügyi Bizottság is megtárgyalta, s felvetette, hogy a részesedési alap felosztásának kérdése a dolgozók széles tömegeiben nagy visszhangot vált £L. A TV. megpróbált ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozni az "Ebédszünet'’ c. műsorában, azonban igy sem sikerült ezt a kérdést megnyugtatóan rendezni. Nem adott ez a műsor sem választ a dolgozóknak arra a kérdésre, hogy miért szükséges ez a százalék megosztás. Túlsóknak találják a vezetők részesedési százalékát. Ez a kérdés azért okoz ilyen nagy problémát , mert a dolgozók körében nagy az egyenlősdire való törekvés. Megjegyzi hogy ebben a kérdésben igen komoly hiba a propaganda hiánya, ugyanis hosszú éveken keresztül nem magyaráztuk megfelelően a munka érték alakitó szerepét. Túlságosan leszűkítettük ezt a kérdést és nem értettük meg a dolgozókkal, hogy az értelmiség és a vezetők szerepe milyen is ebben a kérdésben, csak a fizikai munkát tekintettük uj értéket előállító munkának. Ezzel a kérdéssel tehát a Jövőben bővebben kell foglalkoznunk és a dolgozókkal bonyolultságában kell ezt a kérdést megórtettnünk. A Művelődésügyi Bizottság másik felvetett kérdése a törzsgárda nagyobb megbecsülésének kérdése. Az az a Jövőben politikailag is támaszkodni kell a törzsgárdára. Ehhez azonban az szükséges, hogy a törzsgárdával Jobban kell foglalkozni, Jobban be kell vonni a politikai munkába, mert ezáltal ők eredményesebben tudnak foglalkozni a nem törzsgárda tagokkal. A továbbiakban beszól arról, hogy az anyag elkészülte után újabb problémák vetődtek fel, belpolitikai vonalon nincs változás, továbbra is az árpolitika foglalkoztatja a dolgozókat. Felvetődik az uj és régi árak feltüntetésének kérdése, az hogy milyen árucikkek tartoznak a maximált és a szabad árukhoz* dd felvetik, hogy az uj aikkek megjelenése után a régiek eltűnnek. Pozitiven hatott a dolgozók hangulatára a Központi Bizottság határozata, az hogy az uj mechanizmus beindulásával kapcsolatosan a termelés beindítása zavartalan volt, s ehhez Járult hozzá az is, hogy a különböző rémhírek nem váltak valóra. A hangulat Javulását befolyásolta az utóbbi időben kifizetett nyereségrészesedés is. V ,3
