Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.13.a/3)

1967-09-06

- ~í.

__ :>

í

_ 5 -A pártszervezeti jelentések és csoportos beszélgetések a műszaki értelmiségnek azt a véleményét tükrözik, hogy jövedelmi viszonyaikkal jelentős részük nincs megelégedve» összehasonlítják jövedelmüket más értelmiségi rétegek /pl. orvos/ és a jól kereső szakmunkások jövedelmével, izekhez viszonyítva saját jövedelmüket alacsonynak tartják.

Hasonló megállapít ásra jutnak, ha jövedelmüket a szocialista tábor egyes országaiban dolgozó műszaki értelmiségiek bérnivójával vetik össze. Mint közismert, még nagyobb az eltérés ha vezető kapitalista államok műszaki értelmiségeinek bérnivójához viszonyítanak.

c./ Szakmai képzettség, anyagi és erkölcsi megbecsülés:

A felmérés alapján tudományos fokozattal 4,2 % /párttagnál 4,3 %/ egyetemi doktori cinnel 15,4 % /párttagoknál 15 %/. második diplomával 21 % /párttagoknál 27,5 %/ rendelkezik.

^megkérdezettek 12 %-riiak van szabadalma, ebből 3,5 %-nak 4-nél 1 több, ujitást 38 % adott be, ebből 4-nél több újítást 21 %.

Megkérdeztük azt is, hogy ''véleménye szerint felettesei kellő megbecsülésben része sitik-e?" Az első alkérdés szakmai, anyagi, a második kérdés pedig az erkölcsi megbecsülésre vonatkozott, A szakmai, anyagi megbecsülésnél kiderült, hogy a teljes anyagi megbecsülést csupán 17 % érzi, azonban ha azokat is idevesszük, akik azt válaszolták, hogy nagyrészt megbecsülik őket, akkor már 66,3.

#-ot találunk. Ez azt mutatja, hogy szubjektive átlagosan helyes képe van a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek korlátáiról.

Az erkölcsi megbecsülés értékelése szerint a megkérdezettek 34,4 %-a érzi a teljes megbecsülést, 40,6 %-a nagyrészt, 25 %~a kevésbé vagy egyáltalán.

Választ kértünk arra a kérdésre is, hogy ha nem érez teljes megbecsülést, mi ennek az oka? 27 % úgy érzi, hogy a teljes megbecsülés hiányának oka az, hogy "nem tudja magát kellően elismertetni"

^ /nem jól adminisztrálja magát./

12 % úgy véli, hogy többre lenne képes, mint amire jelenlegi munkakörében lehetősége van. Szakmai féltékenységet felettesei részéről csupán 6,5 % jelez.

Elenyészően kicsi azoknak a száma /12 fő/, akik a megbecsülés hiányának okát politikai meggyőződésükben látják, és teljesen elhanyagolható az a 2 fő, aki úgy érzi, hogy vallásos meggyőződése miatt nem tud érvényesülni.

Ez a kép elgondolkoztató kell, hogy legyen a gazdasági vezetők számára, tekintettel arra, hogy az erkölcsi megbecsülés tekintetében nem állnak fenn olyan korlátozó tényezők, mint az anyagi megbecsülésnél.

A pártszervezetek jelentései felvetették a műszaki értelmiség képzettségével kapcsolatban, hogy szakmai ismereteik nem párosulnak ■ megfelelő közgazdasági szemlélettel. A kérdőivekre adott szöveges megjegyzések is utalnak arra, hogy a mérnök, szakmai tevékenységében, különösen a vezető beosztásban lévők, nagyobb figyelmet kell, hogy fordítsanak a gazdaságosságra; a termelés megszervezése és irányítása, újítások alkalmazása, stb. során.

A műszaki értelmiség érdeklődésének középpontjában a szakirodalom tanulmányozása állc Ezt jelentősen segiti nyelvismeretük is. A reprezontativ felmérés adatai szerint a megkérdezettek 70 %-a ismer j valamilyen idegen nyelvet, A párttagoknak pedig több mint fele

rendelkezik idegen nyelvismerettel.

1 \ _______-----li£-----------------------J

I_____________________________________________________________________________——--------------------------------------—--------------------------