Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1967-09-06
a ‘ “ 9 " I Csonka elvtárs: Az anyag nem lelkesített, nem döbbentett meg, mert így van, mint le van írva* A mi igényeink gazdasági körülményeinkhez mérten túlzottan gyakorlatiak, de nem a realizálás tekintetében. Szerintem a statisztikai kérdőív kérdéseit kicsit jobban a gyakorlati kérdésekhez kellett volna igazítani. Igaz, hogy pl. a nyugati országokban talán jobban megbecsülnek egy-egy műszaki dolgozót, de kit? Aki magasan kvalifikált szaktudással rendelkezik, és mi van a többivel? Tehát még az egyes kérdéseken belül is csoportosítani kellene ahhoz, hogy elfogadhatóbb legyen a kérdés és a kapott válasz is. A világnézetben van a hiba, a mi műszaki értelmiségieink többségében nem elég politikusak. A dolgok ezen részét be lehetne építeni a határozati javaslatba kihangsúlyozva azt, hogy "Nagyobb figyelmet kell fordítani a műszakiak -munkája szerinti - fokozottabb megbecsülésére. Műszaki értelmiségünk körében igen nehéz a politikai nevelés kérdése: ezért a határozati javaslatba ajánlanám bevenni; javasoljuk a helyi pártszervezeteknek, hogy jobban ismerjék meg a helyi műszakiak eszmei-, politikai arculatát és amennyiben helyesnek tartják, szervezzenek helyi vitafórumokat, mert az a tapasztalat, ha elmondják véleményüket, meghallgatják őket, meg l is tudjuk adni azt az elismerést, melyet ők várnak. Jogosan érdekli őket, hogyan alakul az anyagi- és erkölcsi megbecsülésük saját munkaterületükön és általában. Elgondolkodtató, hogy a műszaki értelmiségi fiatalok 52 íá-ának nincs megfelelő lakáskörülménye, mert igy dolgozni körülményes, E kérdéssel valamilyen formában foglalkozni kellene és állandó napirenden tartani, nem elvonatkoztatva az egyéb, az ifjúságot érintő kérdésektől. Stadinger elvtárs: Feltétlenül folytatni kell e munkát, mert igen nagy jelentősége van. Az értékelést végző bizottságnak is állandónak kellene lennie és a kérdőíveknek is.azért, hogy a változás irányát meg tudjuk állapítani még akkor is ha ezen kérdések nem egyenértékűek. A kérdések és a kapott válaszoknak megvan a belső logikája, - minél többet kérdezek, annál terjedelmesebb a válasz. Kérdés, mennyire szabad részletesen kérdezni, vagyis mi próbáljuk kialakítani a véleményét, vagy a válaszadó alakítja azt. En ez utóbbinak vagyok a hive és ezért viszonylag stabilnak kell lenni a kérdőívnek és az értékelő bizottságnak. Nem véletlen, hogy az anyag címében műszaki értelmiségről beszélünk és tartalmában nem? A következőkben ilyen irányba tolódik el a probléma, mert vállalati vonatkozásban jogászok, közgazdászok is belekapcsolódnak ezen számításokba. A 46 százalék tekintetében nem tudok egyetérteni az elhangzott észrevétellel. Ehhez ismerni kellene, kikből tevődik ki ez a bizonyos 46 c/j, - azon becsületes, izzig-vérig közénk tartozó - szakmunkásokból, akik a mi rendszerünkben jutottak előbbre és legtöbbje a művezető szintig ért el és 45 évnél magasabb életkorral rendelkeznek. Tény, hogy a következőkben szakmailag, ideológiailag magasan képzett, magasan kvalifikált műszaki értelmiségre less szükség - egyébként ez kellett volna és kell jelenleg is - de a tapasztalat azt bizonyítja, nem szabad olyan célt tűzni magunk elé, hogy esen embereket elküldjük. A változások során kell törekedni a színvonal javítására. . / . 1 /t/t |1|| _________________________________________________________________________________________________:______________i I
