Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1963-05-31
~ P ^ T— * -j Meg kellene nézni kinek, milyen funkciója van. A munkát arányosan kellene elosztani és nem egyeseket, hanem mindenkit egyaránt terhelni le társadalmi munkával, mivel a Szervezeti Szabályzat is előírja, hogy minden párttagnak kötelessége pártmunkát végezni. Ha mindenki kivenné részét a társadalmi munkából, nem lenne ilyen huzódozás. A régi harcos elvtársaknál lehet az öntudatra épiteni, ők a régi nehéz helyzetben megtanulták mi a helytállás és még nem felejtették el a múlt nyomorát, viszont a mi fiatalok - bár azok jórésze is kiveszi részét a munkából - számosán kihúzzák magukat a munkából. Bakó elvtársnő: már a szünetben is beszéltünk róla az elvtársakkaí, hogy a VB ülésen is komoly vita folyt e kérdésről és sokkal több szó esett olyan kérdésekről, mint pl. a szocializmus épitése megértésének kérdése, vagy a párttagság hogyan viszonylik a kongresszus által felvetett kérdésekhez, stb. Már a VB ülésen is , az volt a véleményem, hogy az egész kongresszusi anyag megértetésével még csak az éljén vagyunk, - még nagyon sokat kell beszélgetni. Nem foglalkoztunk sem a párttagsággal, sem a pártönkivüíiekkel a legfontosabb kérdések sokoldalú magyarázatával, vagyis: agitáciés oldalról nem dolgoztuk fel a fő kérdéseket. Milyen vonalon ment le? A Pol.Akadémia előadásai alapján, hasonló beszélgetések voltak pártnapok és egyéb rendezvényeken, de még koránt sem kielégítően. Itt olyan kérdésekről van szó, mint a szocializmus alapjainak lerakása, a szocializmus felépítése. Az a véleménye, hogy itt nagyon sokféle koppén képzelték és képzelik el a párttagok és párt önki vülie le egyaránt. Azok, akik resztvettek a munkásmozgalomban, elképzelték milyen lesz, de nem gondoltuk, hogy ez ilyen sok gonddal, bajjal jár, mint amelyekkel napjainkban találkozunk. Ez jelent életszínvonal emelkedést, több ruhát, cipőt, lakást, autót, - nem beszélve a kuüfcurszínvonal magas fokáról. Itt az a kérdés, mennyire magyaráz' s tűk meg az emberelőnek, hogy a szocializmus lerakása megtörtént, de nem eléggé magyaráztuk, hogy a "több minden elérhető közelségbe legyen" ezért mit kell tenni, melyek a követelmények. Nem volt véletlen Kádár elvtárs felszólalása a SZOT kongresszuson, mellyel nagyon egyet lehet érteni. Azért mondom, mert követelésekkel bőségesen találkozunk, viszont sokan kevésbbé értik és látják, hogy követeléseik teljesítéséért nekik mit is kell tenni. Az agitációban ezt meg kell magyarázni. Másik fontos kérdés, mi ma a kommunisták feladata? Más feladatok állnak ma a kommunisták előtt, mint 1956 előtt, vagy után, vagy 1945 előtt, vagy után. Nem egyszer merül fel a kérdés: nem hátrány-e ma kommunistának lenni? Azt hiszem ez a kérdés napjainkban elég gyakran jön elő és olyan módon, először is mit jelent, hogy én párttag vagyok, mit kell tenni. Ezt még nem értik mindenütt elég jól. Pelmerül ez olyan formában is, mit érek vele, ha én párttag vagyok? Ezt már egy kommunista nem vetheti fel, mert a saját érdeke mellett, mindig elsődleges és döntő a közösség érdeke. Elég gyakran hallani azt is, hogy a pártonkivülieket megdicsérik, a párttagokat nem. A pártönkivülinek sokkal nagyobb szüksége van rá, - bár a kommunistának is,de nem olyan mértékbon, mint azt egyesek követelik. Ez igy nem függ össze a kommunista pártmunkással. • / • AO ű . - 8 - I »§*•> , ,-y.
