Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1962-03-27
t- 0 2; Napirend: Az SzKP XXII. Kongresszusa anyaga feldolgozásának eddig;! tapasztalatai. /1962. március 27.én/ ' Pataki elvtársi Bevezetőben elmondotta, hogy a XXII. Kongresszus anyaga •'feldolgozásának tapasztalatai rendkívül fontosak mlndarmyiunk számra-^ A tapasztalatok megmutatják, hogy a párttagok és pártonkivüliek hogyan rúdnak eligazodni korunk nagy kérdéseiben. Különösen fontos azt látni, hogy a párttagok hogyan értik meg az élet szavát, mennyiben kppesek kialakítani a4lenini munkastílust, szilárd következetes elvi politikát folytatni. A tapasztalatok azt is megmutatják, • hogy eszmeileg milyen 'mértékben sikerült előrehaladnunk' a XXII. Kongresszus óta. . A .feldolgozás során 3 ált-láno-oirható tapasztáatotd lehetett elmondani. 1. / A ^ondresszusi anyaggal kapcsolatos viták , légköre nagyon jó -szabad - ugyanakkor rendkívül élénkek .voltak. 2. / A kongresszus •jelentőségét fő kérdéseit egyre többen megértik min.inkább tisztulnak a nézetek. ^ 3*/ Ugyanakkor elég sok olyan kérdés van még, amelyekre a továbbiakban vissza kell'térnünk. A továbbiakban a feldolgozás formáiról beszélt, elmondotta, hogy taggyűlések, pártnapok, csoportos beszélgetések zajlottak le eddig ugyanakkor folyik a pártoktatásbán az anyag feldolgozása. Foglalkoztak vele az apparátus vitákon, a titkári tanfolyamon és az egyes pártvezetésének vezetőségi üléseken. A taggyűlések tapasztalatai; az. első" jelzések a kongresszus kezdéte időszakára esnek, amikor rop gyűléseket, foglalkoztak kerületünk dolgozói a kongresszus anyagával. Ebben az időszakban két fő kérdés foglalkoztatja az embereket: 1./ A személyi kultusz 2./ A német kérdés. Világosan látszik, hogy ebben az időszakban még nem ismerik az emberek a kongresszus fő kérdéseit, ebből adódóan a kérdés feltevések még bizonytalanok, egyoldalúak, "nyersek”• ^ A kongresszus utolsó napjaira már némileg változik a helyzet* Az emberek három csoportja különböztethető meg ekkor: egyrészt a helyesen látók csoportja, másrészt elég nagy a számuk azoknak, akik a kérdések többségében még nem látnak tisztán. Már itt világosan, kitűnik, hogy értelmi és érzelmi téren egyaránt vannak problémák. Ebben az időszakban - egyebek mellett - a következő kérdések jelentkeznek:^ "Nem fogja-e megbontani a nemzetközi munkásmozgalom egységét az Albán probléma.4' "Milyen kapcsolata van Kínának Albániával?” "Eem fog-e az imperializmus ezekből a dolgokból tőkét kovácsolni?”stb. Se..miképpen nem jellemzően - egészen jelentéktelen számmal - de ellenséges nézetekkel is találkozunk ebben az időben. Pl."Annák idejen igaza volt a Pesti Naplónak, és az Esti Kurrirnak, akik .sorozatos cikkeket Írtak arról, hogy milyen öldöklések vannak a Szovjetunióban, hogy a kommunisták gyilkosok, hogy Sztálin halomra - gyilkolhatta az .embereket." ”A forradalom megeszi a saját gyerekeit.” "Az albán kérdésnél a gyilkosságokat összefüggésbe hozzak azzal, hogy a kommunista rendszer gyilkos rendszer." A Pártbizottság álláspontja ebben az időben az volt, hogy hívjuk fel párttagok és pártonkivüliek figyelmét, hogy mennél -többet olvassák a kongresszus anyagát. Ugyanakkor minden, lehető formában vitatkozzunk cseréljük ki a nézeteket, hogy ennék: eredményeként "tisztuljanak a fejek". Ez az álláspont minden bizonnyal helyes volt, *7* /f í_____________ __________ j i •5
