Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1961-10-16
- 13 - 6 A Rádiónál is egyes helyeken a baloldali, egyes osztályokon a behódoló liberális nézetek uralkodnak. Helytelen lennek persze azt mondani, ha felvetnek valamit, az már a nemzetközi revizionizmus hatása, vagy forditva. De, ebben a kérdésben is, mint a M-L hatásaként vizsgáljuk, akkor azt kell mondani, hogy a revizionizmus a fő veszély. Nálunk az osztályharcos jelzőnek van egy rossz és helytelen értelmezése. Ki tulajdonképpen az osztályharcos? Nagyon sok kiváló elvtárs van, akire el lehet mondani, hogy a különböző területeken megállták a helyüket és ezeket kompromitálja az, aki csak beszél, kiabál, s nem érti meg a párt befolyásának, növekedésének szükségességet. Alapkérdés az oszt•■'J.yharcos jelzőnél és megítélésnél, hogy ie kell győznünk a burzsoáziát, nálunk is kell, hogy a befolyása csökkenjen, elszigeteljük, társadalmilag a nullává tegyük. Hogyan győzzük le, hogyan vigyük ezt a harcot a burzsoáziával szemben? 1953 előtt szavakban beszéltünk a burzsoázia ellen, nagyon jó jelszavaink voltak, de a valóságban az volt, hogy a befolyása /-n mindjobban növekedett, mert hibákat követtünk el és ezeket ők nagyon jól kitudták használni. A valóság an nem csökkentettük, hanem elősegítettük a burzsoázia befolyását. Jelenleg sokan úgy értelmezi , hogy ezt a kérdést gyakorlatilag kell megoldani, de est nem lehet a mi viszonyaink között /más volt a SZÜ helyzete ós más a miénk ebben a kérdésben/. Állandó politikai harcot-kell folytatni ellenük és igy semmisíteni meg; őket. Lehetetlenné kell tenni a tömegek közötti befolyásukat. A nemzetközi politikában folytatott harcot az osztálypoliti ában is lehet alkalmazni, ugyan igy a szövetségi politikában is. A nemzetközi politikában is támaszkodunk a szocialista erőkre, nagyon differenciált kapcsolatot tartunk azokkal, akik semlegesek, mert oz nagyban gyengíti a rnási! oldalt, az ellenség táborát. Ugyanakkor politizálunk azok’ el is, akikről tudjuk, hogy ellenünk vannak, de a réseken keresztül a gyengeségeiket kihasználjuk. Tündén kommunista elismeri, hogy a proletariátusnak szövetségesre ^ van szüksége, de csak elvileg, mert amikor konkrétan egyes személyek értékelésére, vagy egyes rétegekkel való politizálásra kerül sor, akkor olyanokat hívunk és várunk el, akik olyanok, mintát mi. így nincs különbség a párttag és szövetségesek színvonala között, mert ugyanolyan mércét állittunk fel és nem értjük meg, hogy a mi kötelességünk, feladatunk - egy hosszabb társadalmi folyamattal - ezeket elvezetni oda, ahol mi tartunk. "Mindennap meg kell nyerni tömegeket, nap, mint nap foglalkozni velük, meggyőzni őket"- mondotta Lenin elvtárs. A szövetségesekkel való politizálás, az egység ós a viták összekapcsolása. A revizionisták és behódolók csak az egységet hangsúlyozzák és a vitát teljesen, elodázzák. Ez nagyon sokszor a gyakorlatban megmutatkozik, vagyis: ne vitatkozzunk, mert ezzel elriasztjuk őket, vagy ne vitatkozzunk, mert gyengébbek vagyunk - ez főleg értelmiségi pártszervezetekben tapasztalható. Ha jobban megvizsgáljuk: baloldali nézetek szerint, csak a vita, jobboldali nézetek szerint, csak az egység. Valójában csak a kettő együttesen, mert külön-külön akármelyik csak a szövetségesi pozició feladásához vezet. Hogyan tudunk többségben lenni, ha csak az egyiket, vagy a másikat fogadjuk el. Az anyagban szó van a kispolgárságról. A kispolgárság számszerű befolyásánál sokkal nagyobb befolyása van ideológiai befolyása terén és sajnos nagyon sok a munkásosztályt befolyásoló tényező is: ide-oda tartozik, icözbüleső helyet foglal el, sokan közülök olyanok, akik után szivesen mennek. Ez ellen sokkal erősebb harcot kell' folytatnunk. r • / . — '-------------------------------------------------'------—’----~ ----------------------------------------------------------------T—
