Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1961-10-16
__ _________________________________ ^-----------------------------------—■——-------------------------------T r ] -j - lo - e elutasítunk egy csomó fiatal, politikailag szilárd, hozzánk közelállóé embert ós ez most ha nem is szidja, de elitéli ezt a módot. Az ilyenfajta szövetségi politika szerintem ma nem tükrözi egyértelműen a szocialista építés vitelét, hanem elvtelen módon embereket magunk mellé állítunk, vagy eltaszitunk. Ez nem szilárdítja a hozzánk tartozó embereknek a hozzánk való közeledését, hanem egy kicsit segít a '‘buli jelleg" kialakításában, a békés egymásmellett élésben, de nem a szocialista tartalommal való békés egymásmelleit élést hozza magával és nem tartalommal előremutató politikai intézkedés • A Párt politikája, az értelmiségi politika is helyesen van megfogalmazva, ha nem is mindig megfelelően van karesztülvive. Egy differenciáltabb politizálásra van szükség, mely az ügyet előre viszi, ügy kell vinni a párttagok ős pártonkivüliek felé, hogy az mindkét irányban pozitiven hasson, - nem pedig úgy, hogy az egyik irányban esetleg nyitva hagyunk kérdéseket. Kurucz elvtárs említette, vannak olyan tendenciák - különösen értelmiségi vonalon - a szövetségi politikában, hogy szakmai ismereteket fetisizálnak. Valóban van ilyen és eléggé határozottan fel k ’ kell lépni ellene. De, van egy ellenkezője is. Mi a Párt szövetségi politikájáról beszélünk a pártonkivüliek felé, de van pártonkivüli szövetségi politika is, melyet úgy próbálnak vinni, hogy kiemelnek néhány parttagot mondva, ezeknek az érdekében dokumentálva, egyetértenek a párt szövetségi politikájával. Pártépités kérdése, mely nem azonos a szövetségi politikával. Én egy kicsit ketté választanám a kérdést. Szerintem a pártépités azonos a szövetségi politikával, ellenben a felvételek kérdése az nem azonos. Pár esetben volt kavarodás az egyetemi felvételeknél is. Nemcsak lont, hanem fennt is vannak problémák, melyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Természetesen, ha egyik, vagy másik vezető elvtárs nem helyesen foglal állást, vagy nem megfelelően intézkedik, azt még nem szabad általánosítani. Az értei dség különböző rétegei felé másként kell differenciálni, ez igy van. Ebben az orvos eléggé érdekelt, mert egy orvos magatartása - különösen vidéki viszonylatban - nagyban jelentkezik. Néhány éve foglalkozom az egészségügyi politikával, de olyan kidolgozott egyértelmű politika felvetese, kidolgozása, melyet úgy lehetn mondani "egészségpolitika gyakorlati alkalmazása" megfogalmazásra még nem került. É-zt senki nem teszi, senki nem ellenőrzi. Ezért, a szövetségi politika megnyerésében szükség lenne arra is, hogy kidolgoznák valahol, valakik azt, hogy: "Mi is egy orvos magatartásbeli gyakorlati normája". I.Iausz elv társ: mérnökök gyakorlati kihatása legalább annyi, mint az orvosoké. Nálunk egy-egy üzemrészben■kb. l.Soo dolgozó van - ebből kb. 2oo a párttag - és ha összességében nézzük, a vezető mindig magával tudja vinni a hozzá tartozó dolgozókat. Tehát nekünk olyan emberekre kell rábízni a vezetést, akik megfelelően tudnak politizálni . Nálunk szakmunkás hiány van. Éppen ezért újakat kell behozni ős számos esetben van, hogy fiatalokat veszünk fel, akik ugyanazt a bérezést, vagy közel ugyanazt kapják, mint a már régebb idő óta ott dolgozó szakmunkások. Ez természetesen ellentéteket okoz, ez nem egészséges dolog. Emellett fennáll az, hogy a fiatalok nem mindig igyekeznek elsajátítani az idősebb, gyakorlott szakmunkások tudását, nagyobb a törekvés viszont arra, hogy ugyanarra a posztra kerüljenek. Ezek is nehezítik a szövetségi politikát. |* 7 • ................................................................. — —..... — — — ................................................... - ■ - — .... , ■ --------------------------------—