Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1961-10-16
~ ” T~ >> 3 észre, ho ;y a szocializmus építése, a párt helyes politikája nagyon erőteljes gondolkodásbeli változhat idézett elő. Itt is az került előtérbe, hogy az elvtársak gondolkodása nem tart lépést a társadalom szervezetében végbement változásokkal. Elméleti gyengeségnek tartjuk azt is, hogy elvtársaink egy része nem tudja megérteni, hogy mi ezekkel az emberekkel, akikkel együtt élünk és dolgozunk, akarjuk megszüntetni Magyarországon is az osztályokat és akarjuk létrehozni az osztálynyikul! társadalmat. Ha nem fogadják el, nem veszik észre, nem tudják megvalósítani - összeütközésbe kerülnek, melynek következménye, hogy helytelenül alkalmazzák a párt helyes politikai vonalát. Következő kérdés, mely gyökre a szövetségi politika terén lévő problémáknak: a kétfrontos harc néni következetes alkalmazása. A mi pártrnunkánk gyakorlatában milyen jelenségekkel találkozunk? Az a tapasztalat, nem vagyunk még eléggé felvértezettek.a kétfrontos harc vitelére és esetenként hol a jobb, hol a balos nézetek ellen harcolnak. . Van egy értetlenség jobbra, vagy balra. Sokszor az dönti el, hogyan folyik harc valamely helytelen nézet gyakorla- 1 tával szemben, hogy az adott pártszervezet vezetőire mi a jellemző. Vannak, akik csak a balosságot veszik észre és az ellen harcot folytatnak, de békülékenyek jobb felé és igy nem veszik észre az a területen jelentkező hibákat. Éppen ezért, nekünk a mi pártszervezeteinket, a mi kommunistáinkat jobban fel kell vértezni, több segitséget kell adni a kétfrontos harc vitelére. . Hogyan látom én, az eddigi tapasztalatok alapján? /Végül is a PB vitája dönt ebben a kérdésben./ Jelenleg a két nézet közül - a szövetségi politikát eltorzító nézetek közül - pártszervezeteinkben a balosság a nagyobb veszély, az, moly tömegesebben, konkrétabban jelentkezik. Hozza kell tenni, hogy ezek a balos, szektás, türelmetlen nézetek, eléggé nyíltan, "durván" j üentlceznek. Pl. egy elvtárs feláll egy taggyűlésen és a maga gyakorlatában eléggé nyíltan mondja ki, a maga türelmetlen álláspontját. Ez ellen a harc bizonyos fokig könnyebb. Nehezebb a megoldása akkor, ha nem ilyen nyiltan, hanem burkoltan, egymás háta mögött lát napvilágot. Az utóbbi időben ezen a téren értünk el eredményeket, mert eléggé "ostoroztuk" - de, emellett fel kell hivni a figyelmet arra, hogy nem lebecsülendő, hanem nagyon komoly veszély a szövetségi politika alkalmazása terén a liberalizmus, revizionizmus, és opportunista nézetek. Ennek veszélyére jellemző, hogy "fü alatt" jelentkeznek, főleg értelmiségi pártszervezetekben. Számos esetben tapasztalható, hogy néni állnak fel a párttagok és nőm mondják el ezzel kapcsolatos véleményüket, nem birálják ezeket a nézeteket. Miben jelentkezik? Egyik,az ideológiai terület: nem harcolnak ezek az elvtársak eléggé a burzsoá nézetekkel szemben azon az alapon, hogy ezzel elriasztjuk a szövetségeseket. /Találkozunk ilyen néze-^ tekkel a pedagógus pártszervezetekben, az Orvosegyetemen, a Rádiónál és másutt is. Az a véleményünk, nekünk itt magyarázni kell ezeknek az elvtársaknak, hogy a szövetségi politika nem csak a szövetségesek magunk mellé állítása, felsorakoztatása a szocializmus építésére, hanem harc a fejükben lévő idealista nézetekkel szemben.^Ahol itt engedményeket tesznek, ott azonnal jelentkeznek ezek a nézetek és ezért itt ideológiai téren kell a harcot fokozni. Másik, a kádermunka területén mutatkozik meg olyan formában, hogy a politikai megbízhatóságot lebecsülik, vagy a szakmai ismeretek fetisizálásában -"engem csak az érdekel, hogyan végzi munkáját,'de hogyan teszi magáévá a szocializmus épitését, az már nem." Egyes pártszervezeteinknél ez a tag- tagjelöltfelvételben is megmutatkozik, amikor a szövetségi politikát összetéveszik a párt* / • _________________________________________ ü _ _____ _ ___ y ■' - 6 - * é «*, . .
