Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1958-09-02
J .. I A 71J." ,boiíiléti Tanács VB választási rotációs ás sz orvézés i. irány eIvei , 1950-ben a tanácsok létrehozá sával Megteremtettük annak a szocih!;r.,“ta tipusu államszervezetnek az alapjait, amelyben a munkásosztály, a dolgozd parasztsággal szövetségben, a. legszélesebb demokratizmus alapján gyakorolja az államhatalmat,, Tanácsaink alapvetően különböznek a kapitalista Magyarország helyi szerveitől. Á mi tanácsrendszerünk magasabbrendü a létrehozatal mad-" jában, a társadalmi életében betöltött szerepében és a dolgozd tömegekhez való viszonyában egyaránt. Iia a tanácsrendszert fogyatékosságai miatt birálja is népünk, azonban" még is szivébe zárta, amelyet bizonyít a széles organizmusunk, /lakőbizottsági felelősök, régen tömbösök, lakóbizottságok, társadalmi aktívák, társadalmi ellenőrök, stb./ lényegében ezeken keresztül valósul meg a nép bevonása az álla:iihatalom gyakorlásába. Bemutatjuk a Horthy korszak VIII.kerületi virilistáit. Pl. Nagykovácsi I" lónké nagykereskedő áruháztulajdonos, akinek évi 1 millió pengő jövedelme volt. Reinrich vasgyáros, Gschwind szeszgyáros, Léderer szeszgyáros, B©hn téglagyáros, Ilovszki János nagykereskedő, aki többek között a Népszínház Nyugdíj intézetnek az alelnöke, a Budapesti kisipari" Hitelintézet alelnöke és a Városi Színház alelnöke volt. Mint nagykereskedő igen kitérjedt hálózattal működött országon belül is, de európai viszonylatban is 57 gyárossal tartott üzleti kapcsolatot. dr.Wolf Károly, aki életéről ill. családjának a történetéről a következőket mondta: "a Wolf család minden tagja földbirtokos, nemes polgár, kb. 700 évvel ezelőtt jöttek Bajor földről Magyarországra, német prdnai őstelepes volt a Wolf család minden tagja". Mint látjuk a felszabadulás előtti Magyarország vezető rétegét - ezen belül a VIII,kor.vezető rétegét is - a nagytőkések és nagybirtokosok osztálya alkotta. Ez az osztály családtagjaival együtt országos viszonylatban alig néhány ezer főt számlált, az összlakosságnak kb. 4 ezre-3-4 két» Mindezek ellenére a kizsákmányolok ezen maroknyi csoportja tartotta" kézben az állam politikájának irányítását, a kizsákmányolok e marok-" nyi csoportját kiszolgálta az egész államszervezet. A hatalom gyakorlásában az uralkodó osztályok vezető rétege az ipar, a mezőgazdaság és a keresned elem többi kizsákmányolójára támaszkodott, akik ilyen formában szintén a hatalom részesei voltak. Ennek a rétegnek az összlétszámú a lakosság számához viszonyítva szintén Igen alacsony volt. Legnépesebb rétegük a kulikéág volt és mellettük a több alkalmazottat tartó iparosok és kereskedők, valamint a vagyonukból élő kizsákmányolok,, A kizbákmányod 6 osztályok maroknyi csoportjával szemben a bérből éö' fizetésből édö munkások és alkalmazottak tették ki a lakosság többségét. A bérbőd és fizetésből élők között is a legnagyobb•számú a munkásosztály, illetve azon belül az ipari munkásság volt. Az alkal- i . rtti rétegek egyes szűk csoportjának kivételével a kizsákmányolt osztályok milliós tömegeinek egyáltalán nem voltak politikai jogai. A felszabadulás után az állami vezetésből már a tanácstagok létrejötte előtt kiszorultak azok a hírhedt egyének, akikre a burzsoi államrend épült, A gyártulajdonos, a földbirtokos, a nagykereskedő dinasztiák á burzsoá hatalomból történő kiszorításával együtt, eltűntek a köziéiből. / f----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—-------------------------7— *** ' ~ ’ ' i
