Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.13.a/1)

1989-02-18/1

-ke-Dr*Vincze Lajos, StAn^ioT. és 4itfn Hitt ve £i ^oiskofct

Kedves Elvtársak'

Őszintén irigylem azokat, akik ma kristálytiszta józansággal tudnak Ítélni, élni, gondolkodni. Én inkább azt hiszem, hogy ma tele vagyunk indulatokkal, érzelmekkel, sőt mondhatnám azt, hogy bizonyos skrizofén tudathasadásos állapotban is vagyunk. Önmagunkkal vitázunk és önmagunk a legfőbb vitapartnerünk, úgyhogy a párttagság lelkiállapotát is én úgy érzem, elsősorban a vivódás, az önmagunkkal való vivódás jellemzi. Tudnillik választ kell adnunk önmagunknak elsősorban b-izonyos alapvető kérdésekre és ez nem megy egyik pillanatról a másikra. Mondják nekünk, hogy tévút volt az elmúlt 40 év.

Valóban tévút volt? Mit kell ebből megőriznünk, van egyáltalán megőrizni valónk? Van valami, amit tovább kell vinnünk?

Aztán kommunisták körében gyakorta hallani, hogy megjegyzik - úgy odaszúrva, oldalról: Elszúrtátok1 És én érzem a vívódását annak az esztergályos kommunistának, tanárnak, orvosnak, postásnak, aki azt mondja, hogy "elszúrta a radai rossebb, meg se kérdeztek engem1 "

Vagy - gondolkodnunk kell azon, hogy mi az én felelősségem, mi a mi felelősségünk. És minden ember saját magából tud kiindulni. Itt van pl. az én korosztályom , az u.n. "nagy generáció" nevezik igy a félmult történelmét értékelve a történészek, akik születtek kb. a háború előtt, alatt, meg után és apáink, anyáink ezt az országot a semmiből felépítették, mert nem igen volt olyan virágos gyermekkorunk, ismerjük azt a szót, hogy melasz, ezt én a tanítványaimnak mondom a Főiuskolán - ezt ők nem tudják mi ez - én először tankönyvekben láttam citromot, banánt, meg narancsot, úgy I 14 éves korom táján, még egyházi iskolában kezdtük, azután

váltani kellett értékrendet és magyarázták, hogy az nem is

SS

r-_______ —..J

I