Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.13.a/1)
1989-02-18/1
| d ^ - i (Nagy Albert) eltérőekkel és arra kell törekedni, hogy ezekben a vitákban nyerjünk. Olyan vitákban kell részt vállalnunk és résztvennünk, amelyben egyre kevésbé döntő a hangos szó, a hatalom és egyre inkább előtérbe kerül a társadalom egyetértése, támogatása és az érvek tudományos megalapozottsága. Olyan programot kell adnunk, amely maga mellé tudja állítani a párttagságnál lényegesen szélesebb rétegeket is. Ha a választások során a párt jelöltjeire csak a párttagság szavaz és feltételezzük, hogy fegyelmezetten, akkor az országosan mintegy 800 ezer szavazat nem elegendő ahhoz, hogy az MSZMP egyértelműen a hatalom birtokában maradjon. Helyesnek tartom ezért azt, hogy a lakóterületi pártmunkát kell tevékenységünk homlokterébe helyezni, de ne feledjük el, hogy a párttagságot legalább olyan mértékben k foglalkoztatják a napi megélhetési, anyagi gondok, mint ahogy az í''"’ anyagban szerepel, az eszmei-politikai kérdések. Ezért igen nehéz elvárni a lakóterületi politizálást akkor, ha azt a napi munkát esetleg a megélhetésért végzett plusz tevékenységet követően kell elvégezni. Ez azt jelenti, és én úgy értelmezem,, hogy meg kell osztanunk ezt a munkát, hogy minél több elvtársunknak kell ilyen jellegű feladatokat is adni. A tagkönyvcsere bizonyos mértékű tisztulással járt a párt életében. De sajnos veszítettünk, úgy érzem, jónéhány olyan elvtársat is, akiknek a sorainkban lenne továbbra is a helyük. Talán a tagkönyvcserével közelebb kerültünk ahhoz, hogy a párttal azonos elveket valló, maguk és a társadalom előtt azonos célt látó és ezért tenni is akaró emberek szövetsége legyen. Hangsúlyozom, hogy véleményem szerint az elvek egységének kell a meghatározónak lennie és nem a jelenlegi módszereknek, a jelenlegi szervezetnek a mai adottságoknak. Csak így lehet szívvellélekkel mellette és melléállni,dolgozni érte. Higgyék el, bizonyára jobban is tudják nálam, hogy nemcsak a nyugdíjas párttagok egyharmada van felmentve a pártmunka alól, hanem az úgynevezett aktív párttagoknak legalább hasonló aránya is. Pedig pártmunka a napi politizálás is, ha azt akkor végzi valaki, amikor arra tényleg szükség van. És ez még csak különösebben jó egészségi állapotot sem feltételez. Visszautalva egy előző hozzászólásra, tényleg nem biztos, hogy mindenki tudja, hogy a szomszédja párttag, ezen nincsen vörös csillag kiszögezve az ajtóra, meg egyik küldöttársam mondta, hogy mire is vágjunk fel vele. Ilyen felmentést, hogy a pártmunka alól felmentve, én úgy érzem, csak a párttag adhat önmagának, de akkor mi végre tartja magát párttagnak? A felmentésben én a magam részéről mindig I r Xj ' ~ ' - ' 1
