Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.13.a/1)
1989-02-18/1
I | I I ------------"--------------------------1- 1-Z— I " a - i dr._Nany Ferenc OMI!<!< Tisztelt pártértekezlet, l<erlves elvtársak! Id^kínálás céljából a VIII. kér. pártbizottság anyagához fűzött észrevételeinket írásban bocsátjuk a szerkesztő bizottság rendelkezésére és ezért felmentve érzem marjam, hogy most a helyi és szakmai kérdésekkel, foglalkozzam. Azon a nyomvonalon, amit az előbb és hallhattunk egy másik irányból próbálom közös gondjainkat megközelíteni. A történelem az a rendkívül felemelő feladatot tűzte elénk, hogy teremtsük meg a demokratikus szocializmus magyar modelljét. Azért a polgári demokráciát messze felülmúló társadalomért küzdünk, amelyben a hőség kosarából mindenki egyaránt vehet, ahol a jobbnak asztalánál mindenki egyaránt foglal helyet, ahol a szellem napvilága ragyog minden ház ablakán. C'- Ezzel egyszerre segítjük népünk boldogulását és a nemzetközi haladást. Az előttünk álló feladat nagvon felemelő, de hallatlanul nehéz. A Petőfiék megálmodta jövő felé csak egész társadalmunk és azt vezető pártunk kollektív bölcsességével haladhatunk. Ezért is jöttem nagy várakozással erre a tanácskozásra, mert most különösen szükség vari arra, hogy tanuljunk egymástól, egészítsük ki egymás tudását, egyesítsünk erőinket. Engem, mint elhangzott, egy információs-innovációs központ kommunistái küldtek, ez magyarázza, hogy hova fogom helyezni a mondandón súlyát. Arról a tudományos-műszaki haladásról szeretnék beszélni, melyet intézményünk már több mint 100 éve szolgál a magyar társadalom történetében. Nevezetesen ahhoz, hogy a hőség kosarából r mindenki egyaránt vagy egyáltalán bármit is vehessen, azt mindenekelőtt újra meg újra neg kell tölteni. Az elavult szocializnusképben a fő helyet a kisajátítók kisajátítása majd az elosztáscentrikus modell kapott. Ám ha kisajátítjuk a bőség kosarát, elosszuk tartalmát, és nem gondoskodunk az újratermeléséről, akkor nem a kapitalizmusnál magasabb rendű társadalomhoz nem emelkedünk, de még annál .is lejjebb süllyedünk. Alapvető kérdés tehát, a termelés,gazdálkodás hatékonyságának emelése. Ennek pedig a motorja tudományos műszaki haladás. A tudományos kutatás,a műszaki fejlesztés, az oktatás, a manegenen, az információgazdálkodás. Ezen a területen AD éve egy ugrásszerű változás következett he a világban. Egy olyan tudományosműszaki, gazdasági forradalom bontakozott ki, amely gyökeresen megváltoztatta és mind jobban megváltoztatja h világunk arculatát. A tudomány és technika fejlődése lerombolja az országok határait, lassan már azokat is, amelyek a kontinenseket választják el. . ............................................... J ... . A, ..... .. ... . ...a
