Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.13.a/1)
1989-02-18/1
Ágoston Mihály elvtárs (DMIKK) Tiztelt Pártértekezlet! Peregnek az előadások, és az órák és ezzel egyre fáradtabbak leszünk, türelmetlenebbek és ingerültebbek és lassan ki fog törni rajtunk a menekülési vágy is. Ha megengedik, hozzászólásomat azzal a személyes benyomással kezdeném, hogy ma egy kicsit az eddigiek alapján, úgy nézünk ki, mintegy hatalmas csoportos phszihoanalitikai terápia. Ahol kibeszéljük magunkból azokat a feszültségeket, gondokat, amelyek gyötörnek bennünket, de had mondjam azt, úgy hiszem, egyikőnk sem ezzel az alapvető szándékkal jött ide, hanem mindegyikünk szeretne elhatározásban megerősödve, meggazdagodva hazamenni ~-i erről a mai tan ács !< ozásról. Ha most vissza tetszenek gondolni arra, hogy erről az előbb aposztrofált terápián kívül mennyivel jutottunk előbbre, akkor azt hiszen, hogy a vegyészek szakkifejezésével szólva az eddigi értekezéseink szárazanyag tartalma, hogy mivel lettünk gazdagabbak tennivalók megfogalmazásában, valahol nem is látszórina a tenyeremben. Ezért neken volna egy indítványom az Elnök Elvtárshoz, hogy a hozzászólások további sorában kérdezze meg az előadóktól, hogy van-e konkrét javaslatuk arra, hogy mivel gazdagítsuk a munkát, és Ígérem, hogy én is ezt fogon tenni példaként. Mielőtt javaslatomra térnék át, engedjék meg, hogy a felmerült feszültségeket, gondokat okozó problémáinkat eoy kicsit szélesebb környezeti körülmények közé helyezzem. Kérem szépen, az, ami bennünket itt feszít és amivel ma Magyarországon sokan foglalkoznak, nemcsak az MSZMP-ben, hanem azon kívül is, az nemcsak magyar probléma, az az emeriség történelmi korszakváltááának a problémája. A XX. század második felében egy olyan korszakváltás alakult ki az emberiségben, amelynek két egymástól viszonylag jól elkülöníthető, mégis nagyon szorosan kölcsönhatásban lévő folyamatát lehet megkülönböztetni. Az egyik az emberiség önrendelkezési törekvése, amely/ e század második felében fordulóponthoz jutott. Hacsak címszavakat mondok ebből, olyanokat, hogy a nemzetiségi faji felszabadító mozgalmak, az emberi szabadságjogok, a vélemény, a mozgás, a politikai jogokért felerősödött küzdelmek, a demokrácia terén sokhelyütt már a képviseleti helyett a részvételi demokrácia válhatott céllá, akkor igazán meg lehet érteni, hogy mind az a feszültség, amely na bennünk dolgozik, az nemcsak korábbi : ------------------J * - , .mm
