Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.13.a/1)
1985-02-23
y A párttagság amellett foglalt állást, hogy hatékony intézkedésekkel kell megszüntetni az indokolatlan árfelhajtó törek* véseket, a nem munkából származó jövedelmek létrejöttét. Éles vita, megosztó velemeny alakult k, a különböze U| válpo lalkozási formák létéről, szerepéről és társadalmi hasznosságáról. A magankisipar es a különböze> v aa kozasi formák mindenütt és mindenkor hasznos szerepét töltsenek be és valós igényeket elégítsenek ki, suigeti a ate onya ellenőrzést. en I vé A nők helyzetének javítására, az egyenjogúság érvényesítésére vonatkozó megállapításokkal es intézkedési célokkal alapvo vető az egyetértés. Kerületünkben a többségében nőket foglalkoztató nagyüzemekben és intézményekben az ott dolgozók véleménye szerint is jobb a nők helyzete az országos képnél, mert jelentős változások történtek a nők egyenlő esélyeinek érvényre jutásában. Ezzel együtt összességében változatlanul kevés nő tölt be vezetői munkakört. j bi Az ifjúság szerepe meghatározó a jövő szempontjából; ezért fontos az irányelvek azon meghatározása, hogy a fiatalok s, szocialista nevelése, az önálló életre való felkészítésük társadalmunk egészének feladata. A fiatalok elismerik és magúlRI kénak érzik a szocializmus eddigi vívmányait, eredményeit. Nem könnyű a fiatalok helyzete. A pályakezdés nehézségei, a lakáshoz jutás gondjai jelentős többletmunka végzésére kényszeríti őket. A köreikben tapasztalható problémák javarészt a család és az oktatási intézmények nevelő, ember- i m, formáló hatásának nem kellő, összehangolt érvényesüléséből adódnak. Az egyes családok a szülők nagyfokú leterhelt- ) a , sége miatt nem tudják megfelelően betölteni hagyományos szerepüket. A pártszervezetekben hangsúlyozták, hogy nemcsak az ifjúsággal kapcsolatos problémák körét kell pontosabban meg- f h határozni, hanem azok megoldására is határozott lépéseket kell tenni. Határozottabban fel kell lépni az ifjúság köré- Sé ben terjedő, a szocializmustól idegen nézetek magatartási formák ellen, az oktatási intézményeknek többet kell tenniük a marxista eszmék megismertetéséért és elfogadtatásáért. J Különösen dolgozói területen, de a politikai körzetekben is kiemelten foglalkoztak a nyugdíjasok, az idősebb nemzedék helyzetével. k< t Erélytelennek tartják az irányelvek megfogalmazását. Az idősebb generáció a társadalom perifériájára szorul. Életművük nem kellő elismerése, a munkában szerzett tapasztalataik nem kellő hasznosítása negatív hatással van az ifjú- A ságra. Ezért is kötelességünk figyelemmel kísérni helyzetüket, gondoskodni róluk. M ja Elhangzott, hogy a nyugdíj nem kegy, hanem munkával megszerzett jog. Ezért nem szabad előfordulnia, hogy a nyugdíjasok egy részének életszínvonala erőteljesen csökkenjen. A nyugdíjak évi 2%-os emelése alatta marad az infláció mér( tékének. A kommunisták átfogóbb ás differenciáltabb intézkedéseket sürgetnek, főleg az alacsonyabb nyugdíjban részen sülök helyzetének javítására. ' fi Párttagságunk véleménye a nemzetiségek helyzetének, szerepének értékelésével megegyezik. Kormányunk sokat tesz p annak érdekében, hogy a hazánkban élő nemzetiségek a Magyar Népköztársaságot hazájuknak vallják és érezzék. A pártközi kapcsolatok, a szocialista együttműködés erősítésével egyidejűleg igénylik a környező országok vezetésé,. tői, hogy az ott élő magyarok anyanyelvi, kulturális életének fejlődését megfelelően biztosítsák. f A vitákban elhangzott, hogy a népesedéspolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében tett intézkedések szükségesek, h időszerűek. Mindezek anyagi feltételeinek biztosításán túl meghatározó a család szerepe. Társadalmunk a nők teherfJ mentesítésével (szolgáltatások bővítése, gyermekintézmények munkája színvonalának emelése, rövidített munkaidő n stb.) erősítse meg a család intézményét. [ Hangsúlyt kapott, hogy szocialista államunk erősödésével párhuzamosan fejlődik választási rendszerünk. Ennek ered- H ménye kell legyen, hogy a tanácsok ne csak az előkészítésbe, hanem a végrehajtásba és ellenőrzésbe is intenzívebben s vonják be a lakosságot. / Az államigazgatási munka bürokratizmusának csökkentésével, a szemlélet megváltozásával érjük el, hogy a „hivatal" \legyen a dolgozó állampolgárokért. Az államigazgatási munka korszerűsítését segítse az irányító szervek jogszabályalkotó tevékenysége is, kevesebb és végrehajthatóbb rendeletekkel. Szükséges a korszerű technika alkalmazása. A megnövekedett feladatok csökkenő létszámmal nem oldhatók meg. I Az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének, a munkások közvetlen személyes részvételének a gazdasági és politikai vezetésben feltétele, hogy érthető módon, rendszeresen és érdemben kapjanak tájékoztatást munkahelyük legfontosabb f kérdéseiről. 6 1
