Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.13.a/1)
1985-02-23
" ' ' ’ - ' ' ' --------~-----------------------------------Y---------------HATÁR0ZAI1 JAVASLA1 A kerületi pártbizottság munkájában továbbra is a pártszervek és -szervezetek munkájának segítése a fő fcl!38 ; ....... adat. Étinek érdekében tovább kell tökéletesítenie munkamódszerét, hatékonyabbá tenni a helyszíni segítést. A pártértekezlet értékelte és elfogadta a XII. kongresszus óta végzett munkáról szóló jelentést, a pártbizottság szóbeli előterjesztését. Megállapította, hogy a kerületi pártbizottság, a pártszervek és-szervezetek eredménye- Javítani kell a pártépítő munka színvonalát, a pártépítésre vonatkozó határozatok egységes érelmezését, az sen munkálkodtak a XII. kongresszus határozatainak megvalósításában. utánpótlás nevelésében növelni kell a párttagok személyes felelősségét. A minőségi követelmények figyelembevételével továbbra is gondoskodni kell a párt munkásbázisáról, az alkotó értelmiség felvételéről; különös gondot szükséges fordí-Pártértekezletünk elismerését fejezi ki azoknak a pártaktivistáknak, akik az alapszervezetekben, állami és tani a fiatalok párttaggá nevelésére, tömegszervezetekben, továbbá a közélet különböző területein példamutató munkájukkal hozzájárultak elért eredményeinkhez. A pártszervek és -szervezetek javítsák a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták munkájának irányítását; érjék el, hogy munkájukban kapjon döntő szerepet a párt politikájának megértetése, elfogadtatása. A pártértekezlet a megválasztott pártbizottság feladatául határozza meg, hogy a beszámolóban megjelölt feladatok, a pártértekezleten elhangzott észrevételek, javaslatok, valamint a XIII. kongresszus határozatainak a kerületi sajátosságokhoz igazodó feldolgozásával fogalmazza mega következő időszak fő feladatait. A gazdasági építőmunka növekvő követelményei szükségessé teszik a pártszervezetek gazdaságpolitikai tevékenységének továbbfejlesztését. A pártirányítás elvi-politikai jellegének megőrzésével biztosítani kell a népgazdasági érdek érvényesülését, a határozatok következetes végrehajtását. A munkahelyi pártszervezetek támogassák a társadalmi érdeket előtérbe helyező, a fegyelmezett munkát megkövetelő vezetői magatartást. A kerületi székhelyű vállalatok legfontosabb feladata a jövedelemtermelő képesség fokozása, a népgazdasági egyensúly megszilárdításához való, növekvő mértékű hozzájárulás. Javítani kell a gazdálkodás hatékonyságát, figyelmet kell fordítani az exportárualapok létrehozására és a belföldi ellátás színvonalának javítására. A munkahelyek műszaki-technikai megújításával, versenyképes gyártmányszerkezet kialakításával erőteljesebbé kell tenni az intenzívszelektív fejlesztést. Az új vállalatvezetési formák alkalmazása, a szervezeti rendszer folyamatos megújulása erősítse a tulajdonosi szemléletet, a cselekvő aktivitást, a foglalkoztatás hatékonyságát. Elő kell segíteni a termelési tényezők átcsoportosítását a magasabb jövedelmezőségű munkahelyekre; fel kell számolni az alacsony jövedelmezőségű veszteséges tevékenységeket. Folyamatos feladatnak kell tekinteni az üzemi demokrácia, a szocialista munkaversenymozgalom lehetőségeinek jobb kihasználását. Nagyobb gondot kell fordítani a meglevő fórumok jobb összhangjának a megteremtésére, a formális elemek visszaszorítására. A lakásgazdálkodás komplex kezelésével javítani kell a lakásellátást. Hatékonyabb, színvonalasabb munkára alkalmassá kell tenni az ingatlankezelő szervezetet. Racionálisabban kell felhasználni a városrész fejlesztésére fordított eszközöket. Tovább kell javítani az áruellátás és a lakossági szolgáltatások színvonalát. A kiskereskedelmi hálózat fejlesztésével biztosítani kell az alapellátást, mérsékelni az ellátottságbeli különbségeket. A szolgáltatást szakmailag és területileg differenciált módon kell fejleszteni. Az ideológiai, az agitációs- és propagandamunka kapjon nagyobb szerepet minden pártszervezet munkájában. Az eszmei-politikai nevelő munkában javítani szükséges az elmélet és a politikai gyakorlat egységet. Az ideológiai munka reagáljon rugalmasabban a rétegsajátosságok, a helyi igények figyelembevételével a társadalmunkban végbemenő változásokra, a szocializmus fejlődésének problémáira, ösztönözzön pártszerű vitákra a politikánkért való aktívabb kiállásra, cselekvésre. A propaganda és az agitáció erősítse a két társadalmi rendszer reálisabb képének bemutatását, különösen az ifjúság körében kell továbbfejleszteni a szocialista hazafiságra, az internacionalizmusra való nevelést. Politikai információs tevékenységünkben feltétlenül gyorsítani szükséges a célirányos információáramlást, jobban kell hasznosítanunk a kerületünkben meglevő lehetőségeket. Meg kell valósítani a propaganda, az agitáció és a tájékoztatás jobb összehangolását. Az előttünk álló politikai, gazdasági feladatok igénylik, hogy erősíteni szükséges a párt vezető szerepét, az eszmei, politikai, cselekvési egységet. A pártszervezetek az egységre építve erősítsék tömegkapcsolataikat. A politika végrehajtása során növelni kell a párttagok személyes felelősségét, fegyelmét, kezdeményezőkészségét, a politika melletti bátor kiállást. Saját területükön a párttagok tegyenek meg mindent a feladatok teljesítéséért; a pártmegbizatások konkrétabban és szorosabban kötődjenek az időszerű feladatokhoz. A pártalapszervezetek fordítsanak nagyobb figyelmet az eszmei, politikai nevelő munkára, a körülményekhez igazodva fejlesszék tovább munkamódszerüket Fokozott gondot kell fordítani arra, hogy a taggyűléseken nyilt, érdemi viták legyenek, s ezek jobban töltsék be egységteremtő funkciójukat. A pártszervezetek legyenek nyitottabbak, környezetükkel ismertessék meg elképzeléseiket, határozataikat. 34 35 I 1 í 755 * se !í ||í ’ \m m m • ♦ K , . ... A, x. . - - - .- . . ! , [ _ . . .---......... ........ ........