Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.13.a/1)
1980-02-16/1
IHr litikai Főiskolán, a Zrínyi Katonai Akadémián dől- ság sok és lényeges tanulságos következtetést tudott séggel bírnak a munkaerkölcs alakulása szempont- „A szocialista életmód összetevői közül mindhárom gozik. Egyesek kutató munkát is végeznek; könyveik levonni. jából, de csak önmagukban nem hozhatnak eredményt, intézmény dolgozói alapvetőnek tekintik a munkát; vagy más publikációik jelentek meg. Megállapította: „Az agitáció hatását mindenekelőtt Nagyon fontos a szubjektív tényezők szerepe; a mun- az embernek a termelésbe, a gazdasági életbe való be-A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a kerület- az emberek közvetlen tapasztalatai befolyásolják. Ha kahelyi, társadalmi, politikai intézményrendszerek, illeszkedését. Nagyon fontosnak tartják a munka szeben - a Központi Bizottság politikai oktatással kap- a helyi körülmények rosszak, ha a munka akadozik, kiemelten az üzemi demokrácia fórumainak nevelő, rinti elosztás szocialista elvének betartását; amely az 1 csolatos határozatainak megfelelően - magasszintű, ha a vállalati problémákra nincs elfogadható magyarátudatformáló tevékenysége.” igazságosságával formálja, alakítja az ember munkához eredményes politikai káderképzés folyik. zat, akkor a demagógia, az általánosítás, a rossz han- Úgy ítéljük meg, hogy a dolgozók többségére már való viszonyát. Általános vélemény, hogy a bér és a gul.it válik jellemzővé. ... Az agitáció hatása a pártma is jellemzőek a munkaerkölcs olyan pozitív voná- jutalom - ha differenciáltan, a végzett munka szerint tagok körében lényegesen jobb mint össztársadalmi sai, mint a dolgozni, tenni akarás, a munka szeretető, adják — mindennél jobban segíti a szocialista munka-A tömegpolitikai agitációs, nevelő, tájékoztató szinten ... A munkások általában higgadtabban fobecsülettel, felelősséggel végzése, törekvés a magasabb erkölcs kialakulását. Ezzel szemben azt is hangsúlyozmunka eredményei,' tapasztalatai gadják a gazdaságban és a társadalmi életben jelentszakmai ismeretek elsajátítására. Erősödik a munka- ták, hogy „mindenki kapjon” elvtelen felfogás rontja kező gondokat, problémákat, mint más rétegek. Az helyeken a kollektív szellem, az egymás segítése, az a munkamorált; antiszocialista magatartásra közö-Ha figyelembe vesszük a kerületünkben végzett pro- értelmiség körében bizonyos mértékű nyugtalanság és összefogás. A munkások nagyrésze szívesen vállal nyös munkára szoktat... A kvalifikáltabb vagy jobb paganda és agitációs munka sokrétűségét - a szóbeli idegesség tapasztalható. Népgazdaságunk helyzetét áldozatot is a közösségért, nem sajnálja sem fizikai, minőségű munkáért több pénzt kell adni, - hangagitációt, személyes beszélgetéseket, pártnapokat, nagy, pesszimistábban ítélik meg, mint a munkások. Érteisem szellemi erejét azért, hogy hazáját gyarapítsa, súlyozták a dolgozók - de néha baj van az elbírálás-I gyűléseket, országos sajtót, rádiót, TV-t, üzemi lapo- miségünk ilyen irányú magatartásának okát abban kell h°gy üzemének jó hírét növelje. Olyan tények bizo- sál. Nehéz differenciálni; egyrészt azért, mert nem kát, híradókat és egyéb kiadványokat - akkor meg- keresni, hogy amikor az elmúlt években - helyesen - nyitják a kibontakozóban levő egészséges, jó szellemű könnyű a különböző szakterületeken végzett munkát állapíthatjuk, hogy politikai tájékoztató és informáló igyekeztünk a munkásosztály vezetőszerepét hangsúmunkaerkölcsöt, mint a tervek teljesítése, a kornrnu- összehasonlítani; másrészt azért, mert a bért és jutalmunkánk kielégítő. De ha az eredményt, a politikai lyozni - intézkedéseket hoztunk a munkásosztály nista műszakok rendszeressé válása, a szocialista bri- mát osztó vezetőknek szembe kell nézniük azokkal az munka hatásosságát vizsgáljuk, akkor nem lehetünk anyagi helyzetének javítására — ezzel olyan helyzetet gádok növekvő száma és minőségi fejlődése, vállalá- emberekkel, akiknek a munkáját értékelik, és ez sok teljesen elégedettek. teremtettünk, hogy az értelmiség körében a háttérbe saik tartalma, teljesítése, az egyes kollektíváknak és személyi konfliktussal jár, nem mindenki vállalja szí-A Végrehajtó Bizottság 1978-ban vizsgálta az üzemi, szoritottság érzetét keltette ... Nem igyekeztünk eléggé egyes embereknek a rendkívüli, nehéz körülmények vesen. : termelési agitáció tapasztalatait. Többek közt meg- az értelmiségiek tömegét - különösen a humán értei- közötti bátor, kitartó helytállása. Elhangzott az a javaslat, hogy a béremelést és állapította: „Az utóbbi években a gazdasági kérdések miségieket - megfelelő politikai felvilágosító és meg- Ugyanakkor számos olyan ténnyel találkoztunk, jutalmazást értekezleten, az egész kollektíva előtt kell iránt ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés. A helyi győző munkával magunk mellé állítani. Ennek követ- amely azt mutatja, hogy a lehetségesnél és a szükséges- kihirdetni és nyíltan meg kellene mondani, kik és miért pártszervezetek a termelési agitációt a tömegpolitikai keztében az értelmiség egyes rétegei úgy érezték, hogy n<^ kisebb mértékben alakult ki a dolgozókban a közös kaptak, és kik miért nem kaptak béremelést vagy jutalmunka legfontosabb részének tekintik és kiemelten a párt nem számít rájuk ... A jövőben arra kell tőre- tulajdon védelme, megbecsülése, takarékos kezelése, mát. Ez a nyíltság igazságosabb elosztásra késztetné kezelik.” Ugyanakkor a termelési agitáció hatásossá- kednünk, hogy ezt a mulasztást pótoljuk, ugyanakkor A kívánatosnál lassabban fejlődik az önként vállalt a vezetőket, nevelné a dolgozókat, javítaná a munkához gát vizsgálva a Végrehajtó Bizottság azt is megálla- vigyáznunk kell, miközben az értelmiséget igyekszünk munkafegyelem. Nagymértékű az indokolatlan mun- való hozzállást. És végeredményben hozzájárulna a pította, hogy gazdasági gondjainkat, problémáinkat magunk mellé állítani, ne hanyagoljuk el a munkás- kaerővándorlás. Vannak olyanok is, akik a közösség- szocialista életmód alakulásához... a kerület dolgozói nem eléggé értik, nem a súlyuknak, osztály körében végzendő felvilágosító munkát sem.” tő1 függetlenül, vagy éppen a közösség rovására keresik Sok szó esett az emberek munkához való viszonyájelentőségüknek megfelelően értékelik, ezért nem is Valóban olyan tanulságok ezek, amelyek hosszú boldogulásukat. Társadalmi tulajdon ellen elkövetett ról. A munka a dolgozók nagy részénél még nem belső tesznek meg mindent, ami tőlük telik azért, hogy a időre eligazítást, útmutatást adhatnak politikai mun- vétségekkel is találkozhatunk. Mindez azt mutatja, igény, hanem csak létszükségleti kényszer. Sokan nem helyzet javuljon. kánkhoz. Ugyanúgy mint azok a Végrehajtó Bizottság hoSy a szocialista munkaerkölcs még nem vált jellem- azért dolgoznak, hogy hasznos tagjai legyenek a közös-Hatásos a termelési agitációnk akkor, ha egy-egy és Pártbizottság által tárgyalt dokumentumok, ame- zövé- Vannak olyan objektív tényezők, mint a kor- ségnek, hanem azért, mert meg kell élniük. A munkakonkrét termelési feladatra mozgósítunk. Ilyenkor lyek a szocialista munkaerkölcs alakulásával és a szerűtlen üzemek, technikai elmaradottság, lakásgon- kollektíváknak kell a munka szeretetére és becsülésére mérhető az eredmény is. szocialista életmóddal kapcsolatos vizsgálati tapasz- dok> amelyeken egyik napról a másikra nem lehet nevelniük tagjaikat - főként a fiatalokat, akik most Az agitációs tevékenységünk nem elég differenciált, tahitokat összegzik. változtatni. kerülnek munkába. A jó kollektíva a rosszabb mun-A termelési agitációt például legtöbb üzemben csak a A szocialista munkaerkölcs alakulásának tendenciáit A szocialista munkaerkölcsre való nevelés szolgá- kást is képes magával ragadni, a rossz kollektíva vifizikai dolgozók körében végzik. Nem fordítanak kellő - kedvező és gátló tényezőit - a kerületi nagyüze- útába kell állítani - az eddigieknél jobban - az is- szont a jószándékú embert is elrontja. Többek között gondot a termelést irányító értelmiségre és az admi- mekben vizsgálta a Propaganda és Művelődési Bizott- ko,ai nevelőmunkát, a párt- és a tömegszervezetek ezért is van rendkívül nagy szerepe a jó munkára nenisztratív alkalmazotti rétegekre. ság. propaganda és agitációs tevékenységét. Javítani kell velésben a szocialista brigádoknak, amelyek hatással 1976-ban foglalkozott a kerületi pártbizottság a A tapasztalatokat a következőképpen összegezte: anyagi és erkölcsi ösztönzési rendszerünket és gyakor- lehetnek, a munkahelyi tevékenységen túl is a tagjaik különböző rétegekhez szóló agitációval. 18 ipari, ke- „Megállapíthatjuk, hogy a vizsgált nagyüzemekben latunkat. egész életmódjának alakulására... reskedelmi vállalatnál, 12 tanintézetben, 40 csoportos a szocialista munkaerkölcs kialakulásának alapvető A szocialista életmód alakulását a kerület hivatalai Általános vélemény, hogy az emberek körében erőbeszélgetés, 12 pártvezetőségi jelentés, 15 újságíró feltételei adottak, de ahhoz, hogy a munkaerkölcs dolgozóinak körében vizsgáltuk. (A Társadalombizto- södik az anyagiasság, amely negatívan hat a szocialista interjúja alapján készítettük el az értékelést, amelyben továbbfejlődjön és uralkodóvá váljon szocialista jelle- sItási Igatóságon, az Országos Műszaki Könyv- életmód alakulására. Nyilvánvaló, hogy a szocialista körülbelül 600 különböző képzettségű, foglalkozású ge, egyaránt tovább kell javítani az objektív és szub- tárban és a Helyközi Távbeszélő Igazgatóságon.) Az életmódnak is vannak anyagi feltételei - lakás, tápember véleménye tükröződött. Ennek a széles körű jektív feltételeket. Az objektív tényezők (a fejlett tech- eredményeket összegző dokumentumból idézzük a lálkozás, öltözködés, művelődés, kulturálódás —, vizsgálatnak a tapasztalatait összegezve a pártbizott- nikai, a munkaszervezettség, a bérezés) nagy jelentő- következő részleteket: amelyek pénzbe kerülnek, tehát a jövedelem alakulása 16 2 17 I ; ; 416 I |r| | I m m m -A £ " --"" T------------------------------------
