Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.13.a/1)
1970-10-17
í ' ~................... f " w p ~ ——-----—---T— * > Iji i Ml 54 *■* A mi kerületünkben az a jellemző, hogy a kapcsolat felvétele és megteremtése már a rendelkezések megjelenése előtt megtörtént, és ezek a kapcsolatok sokkal többrétűvé, szinesebbé váltak, mint amelyeket a rendelkezések előirtak. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a Tanács ilyen irányii erőfeszítéseit a kerületi PB igen erősen támogatta, segítette és igen nagymértékben előrelenditette a Bpé-i Pártbizottságnak a főváros fejlesztésével kapcsolatos állásfoglalása. Eszerint Budapest és a kerületek fejlesztését a Tanácsok saját erőből, saját hatáskörükben nem tudják megoldani és ezért ^politikai és gyakorlati irányvonalként a Bp-i PB állást foglalt, hogy Budapest fejlesztése közös érdek és ezt a vállalatok,kisipari termelő-szövetkezetek segitsógével kell megvalósítani. Valószínű abból indul ki, hogy a budapesti létesítményeket azok a dolgozók élvezik, akik ezekoen a szervezetekben, vállálatokban,intézményekben dolgoznak. Akkor, amikor a vállalatok hozzájárulnak ezekhez a létesítményekhez, maguk is élve- -, zik ennek előnyeit. Bölcsődék, óvódák vonalán is egyre nagyobb az az igény, hogy a lakóhelyhez közel tudják elhelyezni a gyermekeket. A közös beruházások ezt is elősegítik, mert nagyon sok dol(r'N gozó nem abban a kerületben dolgozik, ahol lakik. A Budapesti Pártbizottság állásfoglalása, amit a jogyszabályok megerősítettek} igen kedvező visszhangra találtak kerületünkben és ennek Iredmenye talán az, hogy a IV. ötéves terv során sokkal több intézménnyel gazdagodhat kerületünk, mint az előzőekoen említett segitség nélkül. Terveinkben óvoda, bölcsödé, KISZ klubok, öregek napközi otthonának létesítése szerepel. Ez nemcsak rajtunk múlik, ehhez még az építőipar hozzájárulása és munkája is szükséges. A kapcsolat megteremtésének egyik igen jó formájának tartom, amit nem jogszabályok tettek kötelezővé, hogy a kerületi Pártbizottsággal közösen a kerületi Tanács vezetői felkeresték azokat a nagykereskedelmi vállalatokat, amelyek országos feladatokat látnak el, ezeknek part politikai vezetését, és ott kölcsönösen kicserélték a tapasztalatokat, amelyek úgy véljük(ni mindkét fél részére hasznosak voltak. Mi az együttműködés hatékonyságát szeretnénk a következő időszakban növelni, ehhez megpróbálunk szerény lehetőségeinken belül hozzájárulni. Azért mondom, hogy szerény lehetőségeinken belül, mert a vállalatok és szövetkezetek igénye elsősorban beépíthető területekre, felszabaduló helyiségekre irányul és ebben kerületünk most a rekonstrukció következtében valamivel rosszabbul áll, mint a hasonló kerületek. Az előttünk álló feladatok igen nagyok, gondolok a 4. Ötéves Terv irányelveire, majd a Kongresszus határozataira, amelyek megkövetelik az elkövetkezendő időszakban, hogy még nagyoob erőfeszítéseket tegyünk a kapcsolatok jobb megteremtése, fejlődése érdekében. A másik téma állami életünk demokratizálásával képviseleti rendszerünkkel függ össze. Ismeretes, hogy az Országgyűlés elmúlt ülésszakán módosította az 1966-Joan megjelent választási törvényt, ami elsősoroan a választást, éöy&llami élet demokratizmusát szeretné elősegíteni. Eboen egy problémát vet feli 4 munkások arányát a testületi szervekben. En elsősorban a Tanácsokra gondololf. kerületi és fővárosi tanács vonatkozásában is.
