Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.13.a/1)
1970-10-17
~ !■■■—-i * * I ^ ^ ^ ondot a szaknebb kapcsolat kiépítése útján kell hatékonyan meg- gondosabb szervező munkával kívánjak a lényegében A ^kl^^bra'íNeiétóztámfejlesztéssel foglalkoz- munkásképzésre, de a kész szakmunkáéra felveteleben, oldani. extenzív vonatkozású fejlődés negatív velejáróit felvállalatok továbbra w Mt^ejleKtéssel lóg nagyvonal6 készségükkel tűnnek ki. A KB határozata nyomán az I. félévi ipari, kereske- számolni. nak, nem e 1 , szakmunkásképzésben. Vállalataink a hatékonyabb műszaki fejlesztést a e so delmi és vendéglátóipari tevékenységben erősödtek a Termelékenység növelésének programjában az álta- Feszültséggé a a nzésért komoly anyagi ösztönzési rendszer további tökéletesítésével tervezi gazdálkodás pozitív vonásai: dinamikusan fejlődött lános munkaidőcsökkentés végrehajtása után —a most Jogos s reme a sz hátrányos hely- támogatni. A prémiumrendszer középpontja a a az értékesítés, a készletgazdálkodás javuló tendenciái következő időszakban lehetőség van megfontoltabb, áldozatot oz va a , vállalatok- konkrét műszaki alkotó tevékenységet állítják, erősödlek és - ami a leglényegesebb - a termelékeny, hatékonyabb inlézkedések megvalósításéra. Szükség. zetbé kerüllek az elmei, években azokkal a villátok ség fejlődése meggyorsult. Kerületi szinten az ipari tér- szerű, hogy a vállalatok önálló tervfejezetben dolgozzák melés felfutásának 85—90%-át a fél év folyamán a ki a legfontosabb elképzeléseiket a felelősök, az munkatermelékenységének növelésével fedezték a vál- eszközök, az anyagi ösztönzők ésszerű meghatározásálalatok. A termelékenység emelkedése kiemelkedőbb a val és a határidők reális megállapításával, kerületi nyomdáknál, a Gázmüveknél, jól fejlődött az A termelékenység-növelő program körvonalai a OGV-nál és a Május 1. Ruhagyárnál. A szövetkezeti Ganz-Mávagnál a gyártmányszerkezetváltoztatásához, iparban ugyancsak kedvező előjelek észlelhetők e te- a vízgép- és kompresszorgyártás nagy felfuttatásához vékenységben. A munkaerőgazdálkodás egyensúlyi és főleg az utóbbiak önköltségcsökkentési feladatához problémái azonban ez időben sem oldódtak meg. kötődnek. Az OGV terve évi 4—5% termelékenységnövelést irányoz elő. A Május 1. Ruhagyár, a nyomdák az intenzilikálásra nagy gondot fordítanak. A buda-22. Főbb elképzelések a vállalati IV. ötéves tervekben pesti létszám mérsékelt emelése vagy stagnálása mellett ^ tervezik vállalataink a IV. ötéves tervben a termelési TM A vállalati IV. ötéves tervidőszak gazdasági feladatai- volumen növelését. nak meghatározására több bizonytalansági tényező A külkereskedelmi tervcélok a gazdaságosság olyan hat: a szabályozó rendszer várható változásai, egyez- fokozására irányulnak, hogy a szubvenció évről évre tetések hiánya, döntésre váró tervvariánsok, a hitel- való csökkentését ellensúlyozzák, sőt adott esetben a politika további szelektivitása és főleg a beruházások termelés állami segítség nélküli rentabilitását biztosíthitellel, vagy egyéb támogatással elképzelt megváló- ják. A külföldi piacok gyors igényváltozásai azonban sításai. a vállalatokat óvatosságra készteti. E területen keresik A tervezett gazdasági fejlődés egészében és a kitűzött legdifferenciáltabban a vállalatok jövőbeni lehetőtervekben az az elhatározás tükröződik , hogy ségeiket, relációnként is különböző tervcélokkal. A Ganz-Mávag pl. jelenleg irreálisan magasnak tartja — a kedvező gazdasági folyamatok a termelés évi 120—150/m Ft-os tőkés export feladatát, az OGV növekedésének ütemében is kifejeződjenek, és a Minőségi Cipőgyár ugyanakkor nagyarányú ,,, . „ ,, , . export expanzióra készül fel. — a termelékenység emelkedése, a társadalmi terme- , , ...... , ... . . . , ,. , Megállapítható, hogy a IV. oteves tervek legkevésbé lés hatékonysága biztosítva legyen, , o • , , ... A megalapozott fejezetét a beruházási elképzelések adjak .V W — a külkereskedelmi tevékenységben a világpiaci A kerületi elképzelések úgy illusztrálják ezt, hogy azok versenyképesség javuljon és az export termelés kisebb része nyugszik saját bázison, nagyobb része ne sértse a belföldi piac jobb ellátását. vállalaton kívüli forrásokat igényel. Olyan további variánsok kidolgozása indokolt a beruházási terv- A termelés növekedési ütemét középtávú tervekben évi célokban, melyek reálisabb talajra épülnek. 2—20%-ig terjedő, tehát igen eltérő felfuttatással szá- A feszültségek feloldásának egyik módja, hogy az molva vették figyelembe vállalataink. A tervezett nő- építőipari programbesorolások gyorsabban és hosszabb vekedési ütem általában a piacok eddigieknél alaposabb távra lörténjenek, elsősorban a saját erőből megismertére épült. Az ütem növekedése ellenében ható valósítható beruházások sorolásával és mindenképpen tényezőket — mint a kooperáció problémáit, a jelenlegi a hitelre támaszkodó beruházások másodlagos sorolámunkaerőhelyzetet — ugyancsak számításba vették a sával, ahol a tervcél nem népgazdasági fontosságú, tervek készítésénél. A munkaerő- és bérgazdálkodás területén vállalataink A növekedés ütemében tovább erősödik a vidék szerepe vidéki telepeik létszámfejlesztését tekintik fő utánúgy, hogy fokozódik az elvárás az előző években in- pótlási forrásaiknak. Emiatt szükségszerűen össze vesztált eszközök arányában. Másrészt a vállalatok kell hangolni a különböző vállalati elképzeléseket. 25 24 flBfc J0&a. ...... _ _ ___ a*”*'-'__55________ — ■> <
