Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.13.a/1)

1970-10-17

. - W r- I

[ ^ •» «’•

l '

A Ganz-MÁVAGot érintő Boráros téri hídszerelő telep 9. Export hogy az új gazdaságirányítási rendszer megindításához zálásában nagyobb volt, mint a műszaki szervekitelepítését 1967. december 31-ig befejezték, lágymáfűzödö ,ntenzívcbb 'étszámgazdálkodás nem követzés. intézkedések aránya;

. ,, - , , .. . kezett be — azokon a munkahelyeken, ahol a nodolgozok

nyosi hiduzemet 1970. december 31-ig kell kitelepi- Kerületünk export tevékenységet folytató üzemeinek . . ■ . ix. - . ja- « .

. ... . x .. ~ A közgazdasági szabályozok elemei kozul mar kezdetlétszama számottevő, a gyermekgondozási segélyt

tem. a tőkés területre irányuló exportja számottevőén nem B . ,, :, . , , , . •„ * r .x - ■ u

a

a.

a

u

a v. i -.x i u- . xii i * * xi. .. u •• . . ..... _ , . , , ben legvitatottabb a bérszínvonal-szabályozas bevezeilletve a fizetés nélküli szabadságot igénybe

A kitelepítés helye biztosítva van a vállalat zalaeger- változott. 1966-ban üzemeink 474 millió Ft árbevétel, . -i i • - x.

... A • , „ x ix • i •• u • * .. i .“ix • i mii! x/vo m'tése volt. Az induló bérszint késedelmes megállapítása vevők kiesését;

szegi telepere. Az ipartelepítés elképzeléseivel ossz- hez jutottak a tőkés piacokon, 967-ben ez 408 mi ló . , , ... . i x > r au iu

. , X,. . „ , _ J .... 4 . .. a bérfejlesztés lassulását és természetszerűleg a terme- —a munkaerő megszerzésere fordított nagyobb

hangban érvényesültek az OGV és a Május I. Ruha- Ft-ra csökkent, 1968-ban megközelítette az 1966-os , , . , . •„ i . ,x „ i ■ .

,x. X 1 . . . *,,,, ..... 1 ‘ , lékenységi ütem csökkenését jelentette. Az állományok energiát a munkaerő megtartásához kepest.

gyár érteke, „gy hogy jelenleg, összlétszámúknak szmcet (473 m,ll,o Ft) és 1969-ben 466 m,ll,o Fi volt. ,éb , ríszcscd&i

megkozelltocn egyharmada v,dék, elephelyeiken dől- Lényeges az emelkedés szoeiahsta viszonylatban. szabályozással összefüggd pozitívumokról kevesebb További intézkedésekre van szükséga fluktuáció okozta

r-02' 'mívacT* d " 1 / an’ a oru t exportunk volt, 1969- szó esel,. Másfél év elteltével tán, ki, hogy a vállalatok hátrányos következmények csökkentése érdekében.

Ganz-MA VÁG és az Állam, Pénzverő 8%-ban támasz- ben 2,4 nulhárd F, körül alakult. „ * azzal , bérfejleszlési lehetőség- Ezek egy része vállalati szinten hajtható végre, más

kodtk ma vidéki üzemekben roglalkoztatotl létszá- Az allami támogatás 1966-ban és 1967-ben 882, illetve ” ame| , biztonsági ,artalék megtartásával része szerepel a IV. ötéves tervidőszakra kidolgozott

A° j/uuv vr'h , ... ..... ^ th'^'öFt-ot ért el, 1968-ban 611 millióra, ill. hasznosan megvalósítható lelt volna. szabályozó rendszerben. Ilyenek

Az utóbbi időben egyre inkább észrevehetők a vidéki 1969-ben 678 null,óra csökkent a kerületi vállalatoknak munkaerögazdálkodásban ez idő szerint főleg

.parte építéseknél ,s e tevékenység koordinálásának nyújtott szubvenció. Tehát az export tevékenység „lenzIv té ök érvénycsiil«k, merl _ 0|ya„ szabályozók éle,belép,etése, amelyek tofogyalékossága,, a munkaerőforrások kimerulese. kiegyensúlyozott. vább a létszámnövelést, „olcsóbbá”

Több u, videk, telep máris felvétel, gondokkal küzd. Legnagyobb exportőrünk a Ganz-MÁVAC, mely a _ a kezgazdas4gi szabályozó rendszer nem ösztöteszik a bérfejleszlési, mint már az 1970. elején

ífl l szocialista piacra több mint I milliárd Ft értéket nöz közvetlenül a munkaerővel való takarékoshozott intézkedés is telte;

D , , exportál. Tőkés exportja azonban az 1966. évinek ^ 9 ságra, az átlagbérgazdálkodáshoz fűzött vállalati — a vállalati törzsgárda erkölcsi-anyagi megbecsü. yartmanystruktura mintegy nyolcadrészére csökkent és 1969-ben 25 millió meggondolások gyors ütemben növelték a foglallésének további növelése, fokozottabb bevonásuk

....... xi , ’\a-’ , “i i .11 • F* értékét képviseh. koztatottságot; a munkafegyelem megszilárdításába;

I

A kerületet szé es skálájú termékszerkezet jellemzi. Az Országos Gumiipari Vállalat tőkés árbevételét a _ az intenzív* célok megvalósítását lassítja az - a gyakori munkahelyváltoztatókra - esetleg

T vHeT,"U t orszerus ®re', z ut0 1 vlzsgalt ldoszak végére megkétszerezte és 1969-ben állandósult kapacitáshiány a műszaki fejlesztés egy-egy népgazdasági szempontból kevésbé főnevekben határozott törekvés tapasztalható a nyerésé- elérte a 197/m Ft-ot. Szocialista exportja 1967. kivétekivitelezéseiben ; tos munkaterületen - a kötelező munkaközvetít htTTTv f T

e- 8!rtm,T AV:i40°xmÍ1“Ó ? ffIett Stagná,t:............................ -a vidéki ipartelepítés - bár súlyos helyi foglaltés kiterjesztése;

■ í íi, ih i^r ia a í as ra. e en os a íen ez s inoségi Cipőgyár jelentős fejlődést ért el, mindkét koztatottsági problémákat old meg végső — a vállalatok közötti együttműködés kialakítása

érz ke hetó a könnyűiparban melynek gyors szerkezet- relációban. Tőkés exportja 9/m Ft-ról 1967-ben soron a termelékenység átmeneti csökkenésével a kölcsönös tapasztalatok hasznosítására és

változására - főleg divatcikkeknél - a piac akt.v tér- 73/m Ft-ra, 1968-ban 79 millióra emelkedett, 1969-ben jár meghatározott feltételek érvényesítése a munka-I melést szabályozó hatast gyakorol. Emellett a belföldi viszont 49 millió Ft-ra csökkent Szocialista PYnnrtia , ... .... , x. i xi

, ... 7 ,, , | ,, ,, "llu 1 1 ,c* vüOKKent. szocialista expoi tja _ a ,oghátrány nélküli munkahelyváltoztatás, az erofelvételnél.

kereskedelem nem ösztönzött elégge a korszerű termék- monoton növekedést mutat és 1969-ben 536/m Ft-ot állandósult munkaerőkereslet megnövelte a fiukválaszték kialakítására, főleg a készletcsökkcntés teljesítettek állandósult munkaerotceresiet megyei tea hűk

.. i -x “ i , ..... . A .... tuációt; a munkafegyelem és munkacrkolcs lel; hányában ható pénz-4h,telpol.,.kn,-tt A Május I. Ruhagyár 1968-b.n lépett be az exportőrök laz„lt: 11. A vállalati anyagi ösztönzési rendszerek

IS , 5 f a f 7a o re É SOk 7!b? SOr7 é? CsSkkenS állami sz"1’TM”aióaa' - a fluktuáció növekedésével egyre nyilvánvalód

á'1' * ^ áPeaZ t e 9z0n0SSí 8 irányi ja s mind a tőkés, mind a szocialista exportja számottevővé _ ♦ bán jelentkezik a gazdasági háttér nélküli egyéni A vállalati anyagi ösztönzési rendszerek állalában

ebben az esetben egyértelműen hasznos é tevekenyseg. .áll. Az Élelmiszeripari Berendezés és Gépgyártó W * bérkövetelés' három főbb területen érvényesülnek:

Néhány eselben azonban csak hely, érdek érvényesül. Vállalat szocialista piacokon értékesített áruinak _ „ növekvő munkaerőmozgás jelentős munkaidő- .

y orv asze szu i s sze eo. mennyisége iiovekedcil, jóllehet eredményeik rapszokiesést okoz, a kedvezőbb munkakörülményekre Bérfejlesztés (személyi bérek, vagy munkakaie-a Znz mIv/cÉ.T u

Z

Z S! ijb. f Éó X m -v

a

l

ó általános törekvés a váhóműszakos munkagória-bérek),

, , , , ,, ,, , 1 aroz. 40 ml 1,0 Fl korul slagnál, szocialista exportja viszont helyek betöltéséi egyre nehezebbé teszi bj prémiumrendszerek (célprémium, mozgóbér stb.),

alkatrészek gyártásánál, a fémszerkezeteknél, a vasul, megnégyszereződött. Minimális állami támogatással c) nyereségrészesedés.

! üntlt jelent b0ny0,ít.le az Á,lami Pénz- A munkaerőgazdálkodás problémakörébe tartozó és a

cé Cl Nél ' th q a pro i e8y’ eju. ovu v®r°- Nyomdáink kozul a Franklin Nyomda exportál, létszámhelyzetre ható tényezők közé kell sorolni: Az időbérben foglalkoztatottak bérfejlesztése igényli

sével Néhány esetben a Szovjetunió igénye, szerint tőkés és szocialista piacokra egyaránt. a legnagyobb figyelmet, mert a bérigények kielégítésével

továbbfejlesztett gépek a piaci értékítélet szerint , , ... ... .... , . ■ . á i

drágák. Kihatása a rendelésállomány hullámzásában, “ a '”1,"ka1' valan’"" szoc,í,lls ís k'",llTM"S T 8 'redmén>'novekchíznnvtalnncáoithnn tcrtid' n ■'!! i eredményt jelentő munkaidőcsökkcntes beveze- dés.

! i vaaao. 10. Munkaerő-és bérgazdálkodás tését. Végrehajtása időszakában a termelékenység A jellegzetesen időbéres munkaköröknél (segédmunkák,

növekedése a kieső munkaidő fedezetéül szol- anyagmozgatás, karbantartás stb.) jelentkezik a legy A III. ötéves terv időszakában az általános helyzetre gált, általában úgy, hogy a munkaintenzitást erőteljesebben a vállalatok „bérlicitáló” versenye a

e területen az ellentmondások fokozódása, a hozott fokozó intézkedések aránya a kieső idők reali- munkaerő megszerzése érdekében, ami nemcsak etikai

intézkedések hatásfokának csökkenése és az jellemző

,2

v !

; | -3 l\ ás |

■m-irwtrih