Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.13.a/1)
1966-10-22--23
I I 0 ti ► vek üzembiztonságát tekintve, ami arra mutat, hogy a termékek megfelelő minőségi gyártását nem tömegére, stb. - és ebből következően szerintük az életszínvonal csökkenése vagy lassú fejlődése. | sikerült teljosen biztosítani. Komoly problémák vannak mind a technológiával, mind a technológiai A másik, az esetleges átmeneti munkaerőfoleslog. fegyelem betartásával. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az egy-két évre vállalt garanciális idő A gazdasági vezetők egy része egyértelműen az új koncepció mellett van. Helyeslik azt, de félnek f gyakorlatilag három-hat év között mozog. 11 végrehajtás nehézségeitől, a főhatóságok következetlenségétől. Többségüknek viszont az ú j koncepí , , . a , ,,, , . , , Á. ció egyik, vagy másik részénél van problémája, amelyek közül néhányat felsorolunk: Mind a mai napig nőm korült ki krónikus problémaiból az EBGV. A nagy vailalat létrehozása óta még mindig nem egyértelműen tisztázott a profil, a távlati fejlesztés tervo. A feladatát képező élei~ megfigyelhető a vezetők egy részénél a félelem, hogy az új követelményeknek - nagyobb miszeripari gépek gyártása a vállalatnál nem megoldott, export kötelezettségeinek nem tud - a önállóság, kockázati tényezők növekedése stb. - esetleg nem tudnak megfelelni, szerződésekben foglaltak szerint - eleget tenni. A vállalaton belül elég nagy a szervezetlonség, ebből - lm nagyobb teret kap a piac, a verseny, sok bizonytalansági tényező lép fel az anyagszármazóan a dolgozók közötti elégedetlenség. Az is előfordul, hogy a vállalat vezetői az önköltsé- j. beszerzésnél, a termék elhelyezésénél, a munkaerő megtartásánál. Ez kétségessé teszi a torvgot úgy is akarják „csökkenteni”, hogy a null-szériát megtakarítják. Következésképpen a konstrukszerű gazdálkodást, anarchia léphet fel a vállalaton belüli termelésben, ció és technológia összes problémái a sorozatgyártás közben jönnek felszínre, amik viszont a tér— előnytelen helyzetbe kerülnek azok a vállalatok, melyek az eddigiek során nem kaptak megmékok eladhatóságát veszélyeztetik. Megengedhetetlen szervezetlenség közepette ment végbe felelő beruházási alapot, nem tudták felújítani állóeszközeiket. a vállalat összevonása. A kerületi párt végrehajtó bizottság jelzéseit javaslatait - lényegüket _ A fenti aggodalmak azt bizonyítják, hogy az új mechanizmus propagandájában, megértetésében tekintve - a KOM vezetése nem vette figyelembe. V ezetés. problémák is vannak a vállalatnak nu'.g nagyon az elején vagyunk a munkának, e tekintetben jelentős feladatok állnak a pártszervezetek Az együttműködés a K.GM szerveivel nem zavarmentes. A kialakult helyzetért a helyi patt- es előtt. gazdasági vezetés mellett felelős az ÉBGV főhatósága; a KC5M és a korüloti pártbizottság is. Az el- mA»i,o,1;7ni,,(l,,nL i«minoni.i.an „1.1,0 - .... . , ^ , ,. , , , ., ,, i i t • /<■ i íiii* • i.* l * * /Vz ni mcc nanizmusnak, pontosahhan az (ilihol szai mazo reszintczkedeseknek kih/iitnsfi vnn n vnI ] következendő időben az érintett szerveknek a vállalat helyi vezetőinek össze kell fognia,-tisztázni . . . , ,, , , , . . . nuvciKtítiiuu luuiKu ,,,,, .... lalatok gazdálkodására mar ez evbon is. Alig van vállalat kerületünkben amelvot valamilven fnrkoll rövid időn belül a vállalat jövőjét és ol kell indítani a vállalatot a stabilizálódás utján. ,, , . . , , ’ • • 1 veuiaiHu j j malmn ne érintett volna. Köztudott, például, hogy már ez évben csökkentették a kötelező tervmutatók Az OGV az egyesítés után viszonylag rövid idő alatt stabil, rendezett nagyvállalattá fejlődött. számát. A vállalatok nagyrészében megszüntették a kötelező átlagbérgazdálkodást és csak a bér-Lényoges javulás kövotkozett be a második 5 éves terv során a gumiabroncs termékeinek élettömeget határozták meg. Az értékhatáron aluli beruházásokat a vállalatok saját belátásuk szerint tartamában. A vállalat termékei a világszintet még nem érték el, azonban az élettartam állandóan végezhetik. Mindezek a részintézkedések növelik a vállalatok önállóságát, felelősségét. A vállalatok növekvő tendenciát mutat. Hasonlóképpen lényeges javulást ért el a vállalat az ékszíjak minőegy része ki is használja az adott lehetőségeket, kísérleteket végeznek és ha beválik, az egész vállalat ségében is új tochnológia bevezetése révén. Különösen figyolomroméltóak a minőségjavító intézmunkájában alkalmazzák. A nyomdaiparban a Franklin Nyomdában már közel két éve folyik egy kedések, ennek érdekében az önköltségromlás kockázatát is vállalták - az abroncsok jobb minőkísérlet. Tulajdonképpen vállalaton belül már nem is kísérletről lehet beszélni, mert a vállalat telségéből adódó gazdasági oredmények ugyanis nem a gyárban, hanem a felhasználó vállalatoknál jesen az új rendszerre tért át, amely meg is hozta a konkrét eredményt. Az új rendszer lenvege és jelentkeznek. eredménye a következő: Probléma van a vállalatnál a munka termolókonységének nem megfelelő szintje miatt, mely kró- A Franklin Nyomda kezdeményezésére a főhatóság megszüntetett minden kötelezően előírt mutanikusan mutatkozó jelenség. A vállalat felsőbb vezetésében bokövetkezott személyi változás, de tot a devizahozam kivételével. Az lí)64-ben elért devizahozam lett a bázis. A nyereségrészesedés főképpen a távlati fejlesztés nagyságrendje, az egyre fokozódó szerepe és a területi szétszórtság helyébe a bázis devizahozam elérése, illet ve növelése utáni részesedés lépett. Az 1966 1. félév crodmiatt a kerületi pártbizottságnak az clkövetkezendő időszakban kiemelten kell figyelemmel kísérni menye, hogy az előírt évi devizahozam 58%-át teljesítették. Az előző időszak bázisához viszonyítva a vállalat tevékenységét, segítséget nyújtani az OGV pártbizottságának munkájához. (,/ l<>nn,', ok, a tervhez viszonyítva 120%-os növekedést jelentett. Az eredményeket azért tudták .... . elérni; egyrészt, mert a vállalatvezetésnek nem volt megkötve a keze, a lehetséges variációk közül Komolv erőfeszítéseket tett all. 5 eves terv során, (le különösen az elmúlt két évben a piaci igények ,.'io„ 4-1 n í ■ i . , , , . ... . . ..... .... , „ , . r „ , ... ii /. /ii i a 4 m i ír i i Au Hajul maga \ Riaszthatta ki a legjobbat, másrész! a vállalaton belüli bérezési, prémium jutalomkielégítésére a Május 1 Ruhagyár és a Minőség, Cipőgyár. Mmclkot vailalat terméke, belföldön os ^ ,,,.vÍK)l>Kul)|ra A külföldön egyaránt keresettek. A két vállalat a kereskedelem es a fogyasztok valtozo /"^dmz tanuíási kedv és az együttműködési készség a dolgozók között a kiváló nyomdatermékei/előigyekszik igazodni. Mindkét vállalat konszolidált, kiegyensúlyozott termek, tevékenységét folytat. állítására. Sikerült a Franklin Nyomdában összhangba hozni az egyéni, vállalati, népgazdasági A Központi Bizottság 1964 decemberi határozata óta vetődött fel a szélesebb közvéleményben a érdekeket. régi és új mechanizmus problomatikája. Gyakorlati kérdéssé, a vállalatokat közvetlenül érintő kér- Kísérleteket elsősorban az anyagi ösztönzés megjavítására vezettek be az Országos Gumiipari déssé és egyben a párttagságot, a vállalatok dolgozóit egyik legjobban foglalkoztató témává ez év- Vállalatnál és a Minőségi Cipőgyárban. A vállalatok nagyobb részében azonban még csak clgondoben vált, A kerület kommunistái, a gazdasági vezetők, munkások, műszakiak túlnyomó többségée Iá,sok vannak, egyik-másik vállalatnál még idáig sem jutottak el, várják az utasítást „ck egy dologi,,.,, közös álláspontjuk van; a régi mechanizmus egy adott korszakban indokolt, A ke,liléi Iga,-vállal,.tolnak 5 éve, erodménveihon döntő szere,,ct játszott a pártszervezetek, megfelelő volt, az utóbb, évek gyakorlata viszont azt mutatta, hogy a reg, moehamzmus kn oltlőmegszervezelek tevékenysége, a dolgoz,ík többségének aktív közreműködése, szocialista munka„ I ségeivel, merev sémáival általában inkább fékezte, mint ösztönözte a vállalatok esszéi ugazdalkof versenye a gazdasági vezetők többségének érettsége, ügyszeretete. dását, további erőteljes gazdasági fejlődésüket. A termelőerők fejlődése, a belső piac viszonylagos . , , '' ’ , r i éj, -i < „„.ni,,, R A I.csziimolasi időszakItan az tizem 1 pártbizottságok es alai.szervczetek unzdasájrszervező tovékenvtelítettségo, a világpiacon kialakult és egyre fokozódó verseny szükségessé tette a gazdasági mochay y • ... ... . . m i i i/ i i. i 3ii/.„.aw„+ A., r.n-zrlnctAm s< -"e il 1"'rtortckozlct határozata szerint alakult, feilodott, alapvetően ménfő éit a követelmények -nizmus átalakítását, gyökeres reformját. E kérdésben tehát egységes az álláspont. Az uj gazdasági • ' V ,, r,„ ... i i i ni,i„i,ií,m & nők. A Pártbizottságok, part szervezetek kczdcmcnvezoi és osztonzoi voltak a gazdasági fe adatok mechanizmus koncepciójánál - főleg a még ki nem munkait reszlotek miatt, de az objektíve és , ^ i . M , h 1 J......... ... . , ...... , ....___nunél következetesebb, hatékonyabb végrehaitasának. Kiemelkedő szereniik vöt a köznonti természetszerűen felmerülendő nehézségek miatt is - mar nem ennyire kozos, egységes az álláspont. , ,or,, , ,, . ,/i-ri 1 , i ,,, , . .. ... . i i 4 - a » i • j i m „ c!i,i,oX„áf „ rvárifairaArí nnv inlonfős bizottság 1963 és 1964 decemberi határozataiból adódó feladatok megoldásában dletvo segitósébon. A munkásokat, az adminisztratív és műszaki dolgozok nagy többségét, a párttagság egy jelentős , y ú , , . . , , . „ .. , , , ,,, ... - ,;;„„í4„4-4 Ai.nb- I. ai t bizottságok ("s alapszci vezetek 1964 januártól kezdődően kidolgoztak a helvi műszaki, részét két dolog nyugtalanítja alapvetően: egyik az árpolitika-árstrukturaváltozás, a rögzített árak . , . , . ' . körének ssáküLe a korcslet-ktnálat elv kitórjesstése „ eddigieknél lényegesen nagyobb áruk f *“«”»*' “ "»• ^ 32 33 I l 9 Wk 40t mk v • 0 . 'w A
