Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.13.a/1)
1966-10-22--23
_________ _ _ _______________________________ -— -------------------------------------------------------------------------------------——-------—--------------------------------------------- T ^ ,p *1 m m A helyi politikai, gazdasági elméleti kérdésekről az alsóbb pártszervektől felfelé történő tájékozkúak> bolőlük a Art> a proletárdiktatúra féltése csendül ki. Erre mutatott a Központi Bizottság tata*, néhány pártbizottság és partszervezet kivételével rendszertelen, színvonalában igen változó. 1964 docembori határozatának kedvező fogadtatása, az ideológiai irányelvek iránt mutatkozó A pár szervezetek jelentős része nem érzi eléggé szükségességét, hogy a helyi hangulatot elemezze, 8ZÓle8 körű Ardeklődés a Politikai Bizottság tájékoztató munkáról szóló határozatának helyeslése, a befolyásol.) tényezőket vizsgálja es a feladatokat meghatározza. Néhány helyen szükséges rosszmAs központi bizottsági határozatok kedvező fogadtatása, nak, tehernek érzik ezt a inunkat. Az alulról felfelé történő információ komoly problémája a visszafogottság. Bár a felfelé küldött jelentésekben nincs szándékos torzítás, vagy lakkozás, mégsem Párttagságunk egy része a különböző területeken mutatkozó nehézségeket a párt és a munkásannyira plasztikus, mint az élet. Időnként tapasztalható bizonyos szubjektivizmus is, amikor saját °8ztály V0ZütŐ 8Zorepének gyengüléseként fogta fel. Egyesek az „erős kéz” politikáját követelték egyéni problémáikat a tömegek gondjainak tüntetik fel. Általános panasz, hogy a felvetett kérdé- 08 kövotelik- mások liberalizálódástól féltik a pártot. Nem kevesen a párt és a munkásosztály sekre késve, vagy egyáltalán nem kapnak választ. Sérelmezik, hogy nehezen történik intézkedés VezetŐ 8zer°P° érvényesülésének hogyanját vitatják. a jogosnak ítélt problémák kiküszöbölésére. Gyakran tapasztaljuk, hogy az alapszervezetek vezetőségei helytelenül értelmezik saját feladatukat, Pártunk Központi Bizottsága 1965 decemberi határozatát párttagjaink és a pártonkivüli dolgozók 11 Párt vezető szerepének helyi erősítése terén. Üzemi pártszervezeteink jelentős részében az elis meglepetéssel vették tudomásul. E határozat politikai előkészítését illetően követtünk el hibákat. m,llt években a pártmunka egyoldalúan a gazdasági munka irányába tolódott. Intézményi, hivatali Ez volt az oka, hogy a kezdeti időben nagy volt a felháborodás, az elégedetlenség, az értelmezés pártszervezeteink sokszor „nem találják helyüket”. Úgy érzik, hogy tennivalóik, hatáskörük körüli zűrzavar. pontos körülhatárolása, kidolgozása nem történt még meg. Most osztatlan egyetértéssel találkozik az Ilégi. dicséretéi-e vilik ,,á,tervezeteinknek, aktivistáinknak, hogy e kedvezőtlen fogadtatTM *> KgMI.vzatba jav,„olt módosítás: a hivatali, intézményi pártszei-vezetek- jogkörének ellenére is kiálltak a Központi Bizottság határozata mellett. Agitáltok, képviselték pártnak állás- terjesztését illetően. Azokon a helyeken, ahol o párt os az állam, vezetés kozott az olrtars, együttpontját. A taggyűléseken elszórtan jelentkező demagógiát visszautasították. működei, nem kielégítő, meg rosszabb » helyzet. Ebből a «empootból is nagyon lényege, hogy , i, . - , az állami vezotok mindinkább politikai tényezőkké is váljanak. Mog kell szüntetni azt a szemléletet a mar elmondhatjuk hogy a határozat a várhat.) hatásának megfelelően érvényesül. A bérintéz- és gyakorlatot, mely szerint az állami vezetőkre kizárólag a gazdasági feladatok megoldása hárul, kedéseket kellő körültekintéssel hajtottak vegre. Az elhatározott intézkedések összességében nép- 6iS a poiitikai munkát végezzék a pártszervezetek. Még ma is hat az a szemlélet, mely szerint a gazdasági szinten nem csökkentettek az életszínvonalat. A reáljövedelmek a kerületben 5%-kal, pArt Ö8 munkAs08ztály vezető szerepét a párttagok, illetve a munkások által betöltött funkciók a íeálbérek 1.6/0-kal növekedtek, az ev első 8 hónapjában, az elmúlt év azonos időszakához viszo- számával mérik. Párttagjaink felvetik a párttagság, de különösen a funciók megbecsülésének nyitva. Az intézkedések természetesen családonként másképpen hatnak. Nem kevés azoknak a a |liAnyAt. Vélemények szerint a pártonkivüli szakember fokozottabb megbecsülésben részesül szama, akiknél a reáljövedelem viszonylag csökkent. m(<g akk()1. is, hft a politikai mftgatartása legfeljebb lojális. A jovoben a tájékoztatás további javítását elsőrendű politikai feladatként kell tekintenünk. A pártmunka szerves részeként kell értelmezni, fokozni kell hatékonyságát, keresni a legmeu- „Szakember szemléletről” még beszélnek. Párttagságunk egy része meg úgy vei., hogy a párt vezető felelőbb formákat és módszereket. Törekedni kell arra, hogy a párttagság előbb tájékozódjon mint szerepe ogyot jelent a párttagok funkcióba állításával. A párt es a munkásosztály vezető szerepének a pártonkívüliek. Választott szervek testületi ülésein, alapszervezetekbe., a taggyűlések előtt a elméleti, politikai tisztázására, gyakorlati érvényesítése érdekében a pártbizottság a beszámolási tagság mindenkor kapjon tájékoztatást az időközben végzett munkáról Az információ szerzés időszakban sokat tett. Az erőfeszítések e munka alapján, eredményeink mindkét vonatkozásában minden eszközét ki kell használni, különös gondot fordítva a dolgozókkal folytatott kötetlen számottevőek. Most már e kérdésben mindinkább érvényesül a párt politikájának megértésé es a beszélgetésekre. Mint bevált formát, a kerületi pártbizottságon gyakrabban kell alkalmazni a problémát a helyes álláspont tisztázása, megsértése, a helytelen gyakorlat okozza, figyelőmbe kötetlen, csoportos titkári értekezleteket és az egyes rétegekkel ‘való csoportos beszélgetések ko11 Venni’ h°gy a l,0‘ye8 C'VÍ Politikátó1 val0 elt6rÓ8 0 nözeteket újratermeli, rendszerét. Gyakoribbá kell tenni a kerületi tömegszervezetok és mozgalmak vezetőinek tájékoz- A párt és a munkásosztály vezető szerepének helyes értelmezésért és megvalósításáért folytatott tatását. El kell érnünk, hogy a dolgozók által feltett kérdések ne maradjanak válasz nélkül. harc az alapszorvozetekbon dől el. Az elkövetkezendő időszakban is nagyobb gondot kell fordí-Az eszmei politikai munkában, különösen az 1964 —65-ös években — nagy helyett kapott a párt tanunk a párt és a munkásosztály vezető szerepének korszerű értelmezésére, gyakorlati alkalinaza-és a munkásosztály vezető szerepének sokoldalú magyarázata. Ennek oka egyrészt a kérdés jelenfiára. mltseieTeltke7Íka A f-n ensé8’ te/£8 nözet e területen jelentkezett és még A fentiekben vázolt problémák szoros összefüggésben vannak az üzemi munkások helyzetével, { UV ° ° ’ ° ° u^g'telesünk szerint a következők: politikai és ideológiai arculatuk alakulásával. Munkások körében gyakoriak az ilyen megjegyzések: ,,A munkásosztály holyzotéről szóló határozat óta kovés szó esik rólunk.” — „Csak akkor fordultok a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban kialakult helyzet, hozzánk, ha baj van, lm normákat koll szorítani.” - „A mi rendszerünk proletárdiktatúra, a- a gazdasági életünk térülőién mutatkozó nehézségek, lazaságok és hibák elleni fellépés munkásosztály uralkodó osztály, miért nincs jobban megbecsülve erkölcsileg, anyagilag.” következetlensége, ir„i+„„ái:0 ,ci„+j-„i i • i ii " i i - /> . A „belülről fakadó” megjegyzések — itt most nem foglalkozunk a demagóg hangokkal — elen 1° £n {ezo P10 oma < es toizu ások, gondolkoztatóak. Számolnunk kell a munkásosztály helyzetével, összetételének alakulásával, eszmei- tudatformáló tevékenységünk viszonylagos elmaradása, politikai fejlődésével. Nem vitatható, hogy az elmúlt evőkben a munkások anyagi körülményei — a jmrtalapszor vezetek objoktív lielyzote, javultak. Erkölcsi megbecsülésük sok helyen növekedett, öntudatuk jelentősen fejlődött. Ugyan— a fenti tényezők hatáséra, illetve azokkal kölcsönhatásban a jobb- és „baloldali” tendenciák akkor a munkások üzemi körülményei, az esetek jelentékeny részében lényegesen nem javultak, jelentkezése. Az öltöző- és mosdóhelyiségek sok helyen nem felelnek meg az előírt szükségleteknek. A munkások hangulatára kedvezőtlen hatással van ogyes társadalmi rétegek költséges életmódja is. Az üzemi Megállapítható, hogy pártunk VIII. kongresszusának határozatai a szocializmus teljes felépítésének demokrácia tartalmi elemei nem fejlődtek megfelelően. programja, teljes egyetértésre talált párttagjaink körében. A párt és a munkásosztály vezető szere- Az üzemi munkások jelentős hányada vidékről, Pest-környékéről jár munkába. A Ganz-Mévagba pével kapcsolatos élénk viták - az elvétve tapasztalt disszonáns hangok ellenére is - jószándépl. a dolgozók 21 %-a. A bejáró dolgozók egy része mezőgazdasági munkát is végez. Ezek az üzemek -22 23 •%-> - 'tv -tr jL. 1 % M
