Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.13.a/1)

1966-10-22--23

i mm wm*m -mm ^ nmm 0 0 * —, hogy a, munkás- és tanulóifjúság erkölcsi, politikai és világnézeti arculata megfelelően alakul­­sének fokozására irányult, hogy minél jobban kiaknázzuk a szakszervezeti mozgalomban iejlő | jon óriási politikai lehetőségeket. A kerületi KISZ Bizottsága beszámolási időszakban, a párthatározatok és felsőbb szerveik intenciói A pártirányítás leginkább a szakszervezetben dolgozó kommunisták beszámoltatása, a kommunis­alapján tevékenykedett. Jelentős eredményeik is vannak. Pártértokezletünk felhívása szerint, szer­­tákra hozott párthatározatok, pártmegbízatások formájában jutott kifejezésre. Ezen elvek szerint vezetileg erősödtek. Több mint 2000 új KlSZ-taggal növekedett a létszám, mely ma meghaladja a j mind a kerületi pártbizottság, mind üzemi, intézményi pártbizottságaink rendszeresen tűztek napi-20 000-ot. Bővelkedett a KISZ-munka kezdeményezésekben, a politikai munka, a kultúra és sport rendre fontos, a szakszervezeti munkát átfogóan érintő kérdéseket, mint pl. az 1964-es szakszerve­területén. Törekedtek a változatos, színes munkamódszerek és formák alkalmazására. zeti választások tapasztalatainak elemzését; a munkások helyzetével, az üzemi demokráciával, ter-A kerületi úttörőmozgalom kiemelkedő eredményekkel ünnepelte 20-óves fennállását, a tanulás, melósi tanácskozásokkal foglalkozó témákat. A viták és a határozatok jótékonyan hatottak a szak­a táborozás, a politizálás első lépéseiben. J szervezeti munkában. E mellett közvetett módon egyéb kérdések tárgyalásakor - minden esetben a termelés kérdéseinek ellenőrzésénél — kitértünk a szakszervezeti munkát, mozgalmat érintő prob-Az ifjúsági munkában ugyanakkor még sok probléma van. Leginkább a fiatalok eszmei politikai lémákra nevelése, szocialista tudatuk formálása, szilárdítása, magatartásuk kialakításában. A nagy számú bizottságok és alapszervezetek kerületi iránvítása is további fejlesztésre szorul. ' Ez a tevékenység elvileg és gyakorlatilag helyesnek bizonyult, eredményeket hozott, de hibák, hiá­nyosságok is mutatkoznak. Kiugró probléma, bogv az intézményekben, pl. az egészségügyi területen, Eredményeik még jobbak lehettek volna, ha sok időt, energiát nem köt le a függetlenített KISZ- egyetemen, főiskolán, Rádió- és Televíziónál stb.' nincs meg a szakszervezet megfelelő súlya, tekin­apparatusban az egymás közötti viszálykodás, egyenetlenség, személyi ellentét. Negatívan hatott télye, működésük nem kellően biztosított. Itt erősek a megnvilvánulások a szakszervezet felcsleges­a KISZ-munkára a KISZ-vczető gyakori cseréje, mely részben a személyi ellentétek miatt vált szűk- ségót illetően. A helyi pártbizottságok most segítik szakszervezetük munkáját, a fejlődés azon­segossé, de szerepe van ebben a kádermunka hiányosságainak is Figyelemre méltó, hogy főképpen ban móg 11{>tn m0gfololő. Célszerű lesz megvizsgálni területünkön is a különféle munkavállalók sző­az együttműködés hiánya miatt, személyi okokból a Ganz-MAVAG KISZ Bizottsága két titka- vétiségi tagságát a szakszervezeti tagság helyett. Nem szervezett — eseti — a kerületi pártbizottság iát kellett a közelmúltban leváltania a KISZ-vezetőségnek. ; ős a szakszervezeti központok kapcsolata. A kerületi pártbizottságnak a szervezetek felé irányuló A pártbizottsága KISZ pártirányítását, az ifjúsággal való törődést kiemelkedően fontos kérdésként munkáját is differenciáltabbá kell tenni leginkább abban a vonatkozásban, hogy a gyárakban, az kezelte. Rendszeresen tárgyaltak a választott pártszervek ifjúsági problémákat a kerületben és iizc- üzemi demokrácia szélesebben és mélyebben bontakozzék ki. Minden lényeges üzemi kérdésben mi, intézményi, iskolai pártszervezetekben is. Szoros munkakapcsolat alakult ki a KISZ-vezotőség- igényeljék a dolgozók a szakszervezet véleményét. Hatékonyabban szerezzenek érvényt a munka­gcl. Tarkítottuk a munkát együttes ülésekkel, taggyűlésekkel. Mindezt annak érdekébon, hogy na- védelmi, szociális rendelőtöknek. gyobb fejlődést érjünk el abban, hogy a pártszervezetek, a párttagok szívügynek, kommunista kö- A korlüet dolgozói mintegy 90%-ban valamely szakszervezet tagjai. Ez a nagy szervezett tábor az t< essegnei tuitsa< <i ISL-munka fejlesztését, az ifjúság ne\elését. elmúlt években, főképpen a verscnymozgalom erőteljes fellendítésében töltött be kiemelkedő szere- ' Az előbbre lépés mellett, még korántsem értük el célkitűzéseink megvalósítását a kommunisták pet. Nagyrészük volt a szakszervezeteknek a Központi Bizottság határozatainak magyarázásában, mozgósításában. Most arra van szükség, bogv a KISZ Központi Bizottság dokumentumai alap­­a konkrét vállalati tennivalók végrehajtására való mozgósításban. Ezek is hozzájárultak abhoz, ján, a KISZ kongresszusi előkészületek idején erősítsük, elmélyítsük az egész párttagságban azt a hogy a munkásság, a dolgozók magukévá tették a Központi Bizottság 1964 decemberi határozatát, gondolatot, hogy a fiatalok magatartásában, az ifjúság körében jelentkező eredmények és gondok A kerületi munkásságnak ez az állásfoglalása annak idején meghatározó politikai tényezővé vált. forrását nemcsak és nem kizárólag a KISZ munkájában kell keresni. Tehát nagyobb felelősségérzet- A szakszervezetek egyre inkább kezdeményezőén lépnek fel, önállóan lebonyolított politikai, társá­tól kell a pártszervezetek nők, minden párttagnak viseltetnie az ifjúság nevelése, a KLSZ-szor vezetek dalmi akciók, gyűlések szervezésében. Jól kapcsolódnak be a párttagok a szakszervezeti tisztség­munkája iránt. viselők soraiba. Az 1964-es választások során, a tagság a 10 500funkcióból több mint 2000 párttagot Fejleszteni kell a pártmunkát a tekintetben is, hogy nagyobb következetességgel kapcsolódjunk a bízott meg szakszervezeti tisztségek ellátásával. Ez 328-al több, mint a megelőző választások ide-KlSZ-szervezotek határozatainak ellenőrzésébe, ügyelve, hogy no sértsük szervezeti önállóságukat. T'1' vok' Fártmogbízatásként nagy számú 30 éven aluli fiatal párttagot kell irányítanunk KISZ-munkára. A szakszervezeti munkában a legnagyobb gondot az ún. kettős feladat egyensúlyának hiánya okoz-Bárt, gazdasági, tömegszervezeti vezetőinkkel meg kell beszélnünk, ki kell alakítanunk az ifjúsági za, mely konkrétan úgy jelentkezik most, hogy az érdekvédelem, a munkások, dolgozók helyzeté­tömegekkel, vezetőkkel való folyamatos találkozások rendszerét, bogv érezzék a fiatalok, gondjaik- nek; egészség- és munkavédelmének,szociális és egyéb problémáinak, munkakörülményeinek javí­kal törődnek és foglalkoznak. tilsára irányuló szakszervezeti tevékenység esetenként és helyenként elmarad a kívánalmaktól. Jobban kell támaszkodni az ifjúság, az ifjúsági vezetők véleményére, egyenrangú félként kezelve A fel80 08 v611nlati vezetésnél vezérelv a termelés, mindaz, ami ezen kívülesik, sokszor másodlagos, őket, kérni kell javaslataikat, felhasználni jó és értékesíthető tapasztalataikat. Jobban védeni az K szoml<‘k‘t 08 Elfogás ellen nem tudtak a szakszervezetek eredményesen fellépni. Hibás ebben a ifjúság érdekeit. kerületi pártbizottság is, mert a jelzéseken túl, mi sem jutottunk előre e témakörben. Mindezzel azt a célkitűzést erősítjük, hogy az ifjúság magáénak vallja, erőteljesebben képviselje a Sok m<5« n szakszervezeti munkában a bürokratikus elem. Tapasztaljuk, hogy a meggyőzés elvét né­párt politikáját. Nagyobb megbecsülést érezve, véleményeivel, javaslataival, munkájával még na­­melykor szívesen felcserélik a látszólag simább utasításokkal, nem beszélnek meg lényeges kérdése­j gyobb részt vállaljon a feladatokból kot döntés előtt a dolgozók széles rétegeivel. Szaporodnak az üzemi demokrácia formális elemei. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakszervezetek szükségességét kétségbevonó nézetekkel, Csakis a kerületi kommunisták példamutató munkája lehet legfőbb biztosítéka annak, hogy ifjú­­véleményekkel az üzemekben is találkozni lehet. Hágunk nevelése az egész kerület lakosságának szívügyévé válik. . . . , \ i ..i j* / nii a ' i.i • i.4. ' i i j. i / j• / /«/ / i ■ / ./ . . A szakszervezeti mozgalom eredményei és hibái önmagukban alátámasztják azt az igényt, hogy A kerületi pártbizottság, a pártbizottságok, a szakszervezetek pártirányításával a beszámolási idő­­_ , ,, , , / , x. , , , ... , szakban sokat foglalkoztak * erőteljesebben foglalkozzunk e terület pártirányításával. Kifejezetten eloterbe kerül ez a tevékeny­ség a gazdasági mechanizmus reformja kapcsán. A pártirányítás, a szakszervezeti munka hatékonyságának fejlesztésére, a szakszervezeti szervek 1 » , < • , • ,• ,, o i-^-i • «• ^ a mnn '• • i t , ,, , A gazdasági mechanizmus reformjából adódóan, a Politikai Bizottság 1966 májusi határozata nyo­önállóságának tiszteletben tartására es áltálában c munka es e munkát végző emberek megbecsüló-15 14 ^ ^ — .*» «■ .. ________ . - _ ___________________ á&L_______^4___ JU-X.-------------i --------------------------------------------­­­­­­­­­­­■ ■■ ■ —­­­—-------------------------------------------­­, !— .. — - - ■ ,11—..— — I .. —■ ... 1 ■■■ ■- - — ■ ■»--------------------------------------------------* " 1 ' * V

Next

/
Thumbnails
Contents